Most még titok:)

Palócprovance-tól, Szepykétől és Edittől gurult hozzám a kérdés:
áruljak el magamról 7 titkot.....
Igyekszem válaszolni, amúgy publikus formában....

"Két isteni tulajdonság van bennünk. A Titok és a Fény. A Titok: lelkünk mélye. A Fény pedig értelmünk fénye, amely megcsillantja a felszínt. Megcsillantja, de egyetlen pillanatra sem tárja fel a titok legmélyét. "
Müller Péter

Nem ilyen nagy titkok következnek, mint az idézetben. Hétköznapibbak, egyszerűbbek, emberiek-de néha nekem, magamnak is titokzatosak....

1. Skorpiónak születtem skorpió aszcendenssel....
Ezt egy darabig szégyelltem, meg nem is nagyon tudtam magamon beazonosítani, míg bővebben nem olvastam utána.....
Szóval ami ebből lényeges: egyáltalán nem szúrok, nem bántok senkit.
Illetve ez így nem igaz: tudok haragot tartani, nehezen bocsátok meg, de annak mindig komoly oka van. Olyan előzménye, mikor engem ér támadás, valaki igazságtalanul bánt, azt nem viselem nyusziként, ilyenkor védekezésből vágok vissza. De ez nem gyakori, egy kezemen meg tudom számolni az ilyen eseteket. Alapvetően nehéz velem konfrontálódni. Akit megszeretek, ahhoz végtelenül ragaszkodom.....

2. Gimnáziumban orvosnak készültem.
Most már tudom-nagyképűség nélkül, hogy a szellemi képességeim adottak voltak. De utáltam a fizikát, nem voltam akkoriban annyira kitartó és feladtam....Nagy hiba volt-ezt azóta sem tudom magamnak megbocsátani. Talán ez az egy pontja az életemnek, amit ha tehetnék, megváltoztatnék utólag.
Igaz, ebben az is benne van, hogy nekem valahogy a gimnáziumi lét, a napról-napra számonkérés nem is nagyon felelt meg...Nagy kamaszként annyi hatás ért, annyi "dolgom " volt, hogy néha nem értem rá annyit foglalkozni az anyaggal, mint kellett volna. Nem, nem voltam rossz tanuló egyáltalán, de eminens sem. Sokkal jobban megfelelt nekem később a főiskolai rendszerben tanulás-sokkal több volt a sikerélmény, messze jobbak voltak az eredményeim.

3.Túl nagy bennem az empátia-már amennyiben lehet erre azt mondani, hogy sok....Ami miatt ez nehéz, túlzottan átélem mások nehéz helyzetét, ha nem tudok segíteni-mert vannak sajnos ilyen szituációk, akkor hosszú időre apátiába süllyedek. Nagyon tud fájni, nagyon meg tud viselni, rettentő sokáig rágom magam rajtam kívülálló eseményeken .....Ilyenkor a férjem az, aki átsegít ezeken a helyzeteken. Ismer nagyon....

4.Nagyon sokszor túlvállalom magam. Ilyenkor napokig pörgök, aztán egyszercsak kipukkad az a bizonyos lufi. Mentségemül szolgál, nem magamért, a családomért teszem, de lassan megtanulom okosabban beosztani az erőmet.
Ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy rettenetesen maximalista vagyok magammal szemben, és bizony jólfejlett rend és tisztaságmániám is van:)) Ez néha a családom agyára is megy, de ebben már szerintük lassan a normálishoz közelítek.....

5. Szűk családomon kívül sokan nem tudják rólam, hogy imádok játszani, pl. a neten bizony még Honfoglalózni is szoktam...Kiváló memóriakarbantartó játék...
(Autót vezetni is roppant mód szeretek-én sem épp a nőisen vezetők közé tartozom, de ez nem agresszivitásban nyilvánul meg)
Itt jön elő megint a " túl sokat akarok egyszerre" motívum, ami végigkísér....Mert a családot összetartani, a háztartást rendezni, dolgozni, mellette a hobbik, (olvasás, filmek, színház, zene) nem kevés, de az utóbbiak nélkül nem élet az életem. Ezért kellene nekem 36 órás nap, ezért van az, hogy sokszor éjjel kommentelek:)))

6. A fontos emberek az életemben....Mert olyanok mindenkinek vannak-csak mindenkinek másképp. Én ezzel is úgy vagyok-amitől nem lesz könnyebb az életem, hogy akit egyszer megszerettem, az már örökké az életem része marad......Nincsenek sokan, van, akit 15 éve nem láttam-de ettől még gyakran gondolok rá, akármilyen messze is van-valamennyire örökké velem lesz.
Lehet, emiatt sokan kinevetnek-de hiszek a sorsszerűségben, hiszek benne, hogy nincsenek véletlenek. Hiszek benne, hogy 2 ember találkozásának oka van-de talán egy előző életbeli előzménye is.....Gyakran élem át a deja-vu érzést....
Igen, életem meghatározó élménye volt a kétszer átélt reinkarnációs álmom. Ne kérdezzétek honnan tudom, hogy az volt-át kell élni, és az ember biztosan tudja. Talán ennek hatására kezdtem el meditálni is, ami csodálatos élményt adott.

7. Szerettem volna még egy 4. gyereket a férjemmel együtt-nagyon.
Sajnos, történt valami a 3. terhességem alatt, aminek végülis nem lett semmi következménye, de a félsz belénk költözött és nem mertük vállalni. Örök hiányérzet maradt. Tudom, most sokan azt gondolják, örüljek, hogy van 3 szép gyermekem. Igen, örülök és imádom őket, de tudom, hogy az a 4. baba még ide, hozzánk kellett volna, hogy leszülessen.....

7+1: ami nem is titok : a FÉRJEM.....20 évesen megismerkedtünk és 22 évesen össze is házasodtunk. Akkor erre mindenki a fejét csóválta.....Most lesz a 22. évfordulónk:) Életem legjobb döntése volt-tényleg Ő a másik felem!!!!

Kinek is adjam tovább????
Hú, sokaknak:)
A múltori sipkát úgyis olyan szigorúan betartottam, hogy most elnézőbb leszek magammal.... Többeknek adom tovább, mindenképp lesznek duplázódások, mint mindig és olyan is előfordul, hogy valaki nem akar válaszolni.....No meg láttam, van, aki nem adta tovább, én most helyettük is:)))

Továbbadom a kérdést ezennel régi barátaimnak,
-Chef Vikinek, Garrfykának, Ancsinak és Maxnak (ezt vegyük egynek:))), jó??)
-Duendének
-Napmátkának
-miss Muffinnak
-Tündérnek
-Bodzának
-JD-nek(kit múltkor méltatlanul kifelejtettem a sipkaküldésből, ezúton is mea culpa...)
valamint még 2 fiúnak, ha van kedvük, mert tudom, ők nem annyira szeretik ezeket a dolgokat,de hátha:)))
-Starfokkernek
-Beatbullnak

A sorrend természetesen semmit nem jelent...... Azért megvan a következő rágódási lehetőségem-az, hogy mennyi embernek nem adtam tovább, legalább 10-nek, de valahol abba kell hagyni, mert kizártok:)))
Kíváncsian várom a titkokat!!!!