A tegnapi nap után ma ismét itt az ideje, hogy továbbadjam a díjat, amit kaptam. Különleges baráti díj ez, többektől jutott el hozzám: megkaptam egyszerre Vestától, Cukros Katától, Maxtól és ma Citromfűtől is! Mindannyiótoknak nagyon köszönöm, hogy megtiszteltetek vele!!! A díj mottója a következő:
"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."
Szokásomhoz híven, megint meghatódtam, én már csak ilyen érzékeny maradok..... Nem akarok banális lenni, nem megyek le szentimentálisba, sok lennék:))) Ez a hobbiként működő blogolás pedig remélem, rajtam kívül még sokakat segít hozzá, hogy még több értékes emberrel kerüljön baráti kapcsolatba!
Akiknek pedig továbbadom.... Nekem megint, a 8 sem lenne elég..... De meg fogtok szidni, ezért szigorú leszek magamhoz:mivel a barátnőim (Viki és Garffyka) már Maxtól úgyis velem együtt megkapták a díjat, meg mi már úgyis régen barátok vagyunk, így most nem nekik adom tovább.... Remélem, nem fognak rám megharagudni.... Olyanoknak adom most tovább szigorúan, akiket itt ismertem meg, és úgy érzem, kedvességükkel kaptam Tőlük valamit, ami nem feltétlenül magától értetődő, nem lett volna Nekik muszáj.
Ja, és úgy gondoltam, ha Max megkapta, akkor más fiú miért is ne?? Ha egyszer megérdemli.... :))) Úgyhogy lányok, a fiúkat se feledjétek!!!!!
A középső lányom megszállott csokirajongó. Gyakorlatilag nincs olyan, amit ő ne szeretne... Ezt a muffint is az ő unszolására sütöttem. Megbabonázta azt hiszem a süti full csokissága, hiszen minden van benne, ami ebben a kategóriában lehet: ét, tej és fehércsoki...Ja, és még egy kis jófajta kakaópor is, ha mindez nem lenne elég. Szóval brutálisan csokis:))))
Az elkészítése azonban gyerekjáték. A legfárasztóbb mozzanat a csokik apróbb darabkákra törése-valahogy reszelni eszembe sem jutott. Ez darabosan jó. Azt a módszert választottam, hogy a kockákra tördelt csokit erős zacsiba pakoltam, a kenyérvágó deszka alá és fölé konyharuhák (ugye milyen kis precíz vagyok? ), aztán elővettem a fegyverem: a húsklopfolónak a sima, fa felülete... Én ezzel kalapáltam szét szegény csokit. A gondom a zajjal volt leginkább, konkrétan majdnem megsüketültem. Még konkrétabban a család többi tagja ezekben a percekben nem tudott tévézni. Mindeközben csak annak örültem, hogy családi házban élünk, így nem verte a szomszéd az ajtónkat. Na, de tényleg csak ennyi az incidens, lehet, nem jó a módszerem ... Majd valaki javasolhat egy gyöngédebb megoldást:)) ( Jajj, azt elfelejtettem, hogy nagyobb adaggal dolgoztam ám, mert a szüleimnek is vittem egy jópárat, ezért volt a sok ütlegelés...)
Triplacsokis muffin- alapadag
Hozzávalók:(kb. 18 db lesz belőle)
-250 g finomliszt -25 g kakaópor (cukrozatlan) -2 tk sütőpor -1/2 tk szódabikarbóna -85-85 g ét és fehércsoki darabokra törve -100 g tejcsoki darabokra törve -2 tojás felverve -284 ml tejföl (pontos kimérése izgalmas, de nem kell patikai pontosság) -85 g barnacukor -85 g olvasztott vaj
A sütőt előmelegítjük 170 fokra légkeverésen( egyébként 190 fok). Előkészítjük a muffinsütő formát, ki hogy szereti...Én papírkapszlikat használok, ebből nincs szilikonos formám.
Egy nagy tálban összevegyítjük a szárazanyagokat, a lisztet, a csokikat, a kakaót, a sütőport és a szódabikarbónát. Egy másik tálban összekeverjük a tojást, a cukrot, a vajat és a tejfölt. A folyékony keveréket a szárazanyagokhoz adjuk és éppen csak összevegyítjük. Meglehetősen szilárd masszát kapunk, ilyennek kell lennie. A muffintésztát túlkeverni sosem szabad!!! A kapszlikat 2/3 részig megtöltjük. Mehet is a sütőbe, ahol 20 perc alatt csodásan felemelkedik.
Forrón nagyon puha a tészta, csak kb. 10-15 perc múlva vegyük ki a formából. (Ez itt a türelem és önmegtartóztatás próbája....) Ezután tegyük sütőrácsra. Feltéve, ha azonnal nem kapkodja szét a család:)
A legnagyobb meglepetés az volt számomra, hogy ez a muffin egyáltalán nem tartozik a túl édes sütik közé....Csak csokis, de azt nagyon...Nem tolakodóan édes, minden falatban a különböző olvadt, krémes csokidarabkák íze érvényesül.... A képeken is látszik ahogy itt-ott a fehércsoki kibuggyan a tésztából. Látványnak is izgalmas, nemhogy megenni....
Megfejeltük egy kevés friss, épphogy megcukrozott tejszínhabbal. Nagyon finom volt. De csak volt, már a múlté..... Háromszoros csokis muffin néven a Good Food Magazine receptje.
Elismerést, vagyis díjat kaptam JD-től..... Most sajnálom csak nagyon, hogy nem tudom közvetlenebbül megszólítani, csak ezzel a két betűvel.
JD, nagyon-nagyon köszönöm, hogy rám is gondoltál !!! Én az ilyesmitől mindig rettenetesen meghatódom, meg zavarban is vagyok. Persze, a legmélyebb érzés az az örömé... JD-vel nem is olyan nagyon rég fedeztük fel egymás blogját-hogy ki kezdte, nem is tudom, de azt hiszem, lényegtelen már... Be-be nézünk egymás konyhájába, ezáltal picikét egymás életébe is, és személyében egy nagyon kedves embert ismertem meg!!!
Igazán kezdő vagyok a gasztrobloggerek közt, Köztetek...Alig több, mint másfél hónapja kezdtem megörökíteni sütés-főzéseimet. Igazság szerint, eredetileg csak a gyerekeimnek szántam... Nem számítottam Rá, hogy rajtuk kívül más is talál érdekességet, újdonságot a blogomon. De ha így van, akkor már nem volt hiábavaló nekifogni. A továbbiakban pedig igyekszem tartani Veletek a lépést, fejlődni, hogy érdemes legyen hozzám is benézni!!!
Most következik a legnehezebb, a továbbadás....Bemásolom az érintetteknek a szabályokat:
"Add annak a három bloggernek, akiktől a legjobb írásokat olvastad, akiknek az oldalán a legérdekesebb fejtegetésekbe botlottál, akiktől a legtöbbet tanultad, vagy akikre a leginkább felhívnád saját olvasóid figyelmét. Privát üzenetben, (e-mailban, kommentben, stb. ) küldd el nekik a „szabályokat" és ha tudod, akkor a két képet, azaz a díjat. Szentelj egy bejegyzést annak, akinek a „díjat" adod. A bejegyzésben említsd meg kitől kaptad, és kiknek adod, illetve azt, hogy miért pont Őket választottad. Ez nagyon fontos! Írd meg miért ajánlod őket másoknak is! A bejegyzésben ne feledd el behelyezni a díjazottak blogjára mutató linket. A postba illeszd be a nagyobbik képet, a kisebbiket pedig (belátásod szerint) tedd ki saját blogodba."
Remélem, nem fogtok érte megkövezni, de képtelen vagyok csak 3-at kiválasztani...Azért nem, mert van itt épp 3 nagyon jó barátom, akik régóta fontosak nekem....Ugyanakkor van itt még sok kedves ember, akiket itt ismertem meg. Tehát azt kell mondanom, még így is visszafogom magam, amikor én 6 embernek adom tovább ezt az elismerést...Bocsássátok meg, légyszi:)))))) , Mea culpa, mea maxima culpa....
Akinek továbbadom, sorrendiség nélkül:
Duendének, akinek blogját nem csak a csodás, nem épp hétköznapi receptekért látogatom, hanem a bölcs gondolatokért, melyeket naponta idéz, vagy megfogalmaz, és amelyek szívemhez szólnak!
Cukroskatának, mert azzal, hogy elindította blogját, rengeteg embernek ad segítséget, támpontot a változatos étkezésben!
Vestának, mert szeretem olvasni, tetszik a stílusa, egyszer-kétszer kiderült már, hogy nagyon jó a humora...No és persze igen jókat főz!!!
Garffykának, akinél a gasztrovonulaton kívül megtalálom a tényleg idilli hétköznapok történetét, pici fiának tündér-sztorijaival együtt. Amennyit pedig pörög a konyhában amellett, hogy naponta 12 órákat is dolgozik -az pedig már maga a varázslat!! Tiszteletreméltó, ahogy ápolja az erdélyi gyökereket a konyhai tevékenységében is. Nagyon sok érdekességet tanultam Tőle!
Chef Vikinek, aki egy házi tündér, nem mellesleg barátként is mindig "kéznél van" a receptjei pedig megvalósíthatóak és egyértelműek. Hihetetlen ledülettel csapott bele a blogolásba, egész egyszerűen fáradhatatlan...Persze ráadásul még jól is főz!!
Végül de nem utolsósorban:
Maxnak, aki ki nem maradhat....Ő inspirált szerintem minket, Garffykát, Vikit és engem: nélküle nem lennénk most itt, a gasztroblogokon. Egyszerűen nem tudunk tőle olyat kérdezni, amire ne válaszolna ...Blogja is átfogó: a kenyérsütéstől a süteményeken át, a legbonyolultabb ételek elkészítésében is otthon van, folyamatosan keres-kutat újabb receptek után, állandóan meglepetésekkel szolgál. Na és a fagyija, az valami mennyei!!!!
Hát, ennyi fért bele...Sajnos, csak ennyi. Lenne még legalább 15 ember, akinek szívesen adnám. De tudom, hozzájuk is eljut, mert a fent említettektől is gurul tovább.......
A rizses édességekről készítéséről mostanában nem húzok le több bőrt.... Nem ez volt a célom. De nem egyszer esett meg velem ezen eset:)))))
Ahányszor rizsfelfújtat készítek, mindig azzal kell számolnom, hogy a kamaszaim nem bírják kivárni a 2. fázist, vagyis amíg kisül az édesség. Ennélfogva minimum 10 dkg-mal nagyobb adag rizzsel indítok. A tejberizst ismeri mindenki, a mikróban való elkészítése itt és itt található. Ami most feldobta, az nem más, mint az almakompótnak, mint kísérő gyümölcsnek átlényegülése kellemes karamellizált változattá. Így sokkal, de sokkal finomabb, mint a sima kompót!!! Karamellizált alma
Fejenként egy almát felkockáztam, kis citromlével meglocsoltam. Kb. almánként 1/2-1 ek. cukrot (ki mennyire bánik nagyvonalúan a kalóriákkal ) nagyon pici vajon megkaramellizáltam, kevéske vízzel felengedtem (vigyázat, fortyog rendesen!), rádobtam az almakockákat és egy lehelletnyi fahéjat. Rövid ideig kis lángon kevergetve pároltam, míg a vízet elfőtte, csak az aranyszínű, karamellre jellemzően nyúlós réteg vonta be a gyümölcsöt. Ezzel elégítettem ki a gyorsan nyalakodnivágyók torkoskodhatnékját.
Újabb sikerélmény kenyérügyben: Limara zsemlekenyérreceptjéből kiindulva, azt kissé átvariálva (nincs kovászom, sem árpamalátám), kissé felturbózva magokkal felavattam a kifejezetten erre a célra vásárolt fedeles jénaimat. Utólag kiderült, hogy az először nagynak tűnő kerek forma csak 50 dkg lisztből készült kenyérre elég:((( Pedig olyan szép nagynak tűnt.... De a kenyér már csak kel és ez így van jól...Épp belefért ez a cipó, szerencsém volt!
Mindegy, ebben készülnek majd a kis kerek kenyérkék és előbb-utóbb beruházok egy nagyobb, oválisra is. A tető a jénain különben tényleg nagyon jó, bespriccelve vízzel a gőz kérdés megoldva!
Fehér kenyér magokkal
Hozzávalók: -300g víz -1 élesztő 7 g -1 tk cukor -1,5 tk só -22,5 g olaj -500 g liszt (sima) -2 ek burg. pehely -kis maroknyi szezám és napraforgó, a tetejére pedig tökmag
Az elkészítés tényleg rém egyszerű: A kenyérsütőgépbe pakoltam alulra a folyadékokat és a sót, rá a lisztet, burgonyapelyhet, arra pedig az élesztőt és mellé a cukrot. (szobahőmérsékleten!) Elindítottam a dagasztó-kelesztő programot-az én gépem 20 perc elteltével sípol, mikor a magokat bele kell szórni, de előbb is betehető a száraz hozzávalók közé.
1 órán át ment a dagasztás és kelesztés, ekkor vettem ki a bucit. Eközben a sütőt 50 fokra előmelegítettem. Lisztezett deszkán átgyúrtam a tésztát, kerek cipó alakot formáltam. A jénait jó erősen kiolajoztam teljes magasságban ( bele fog kelni !!!) és beletettem a tésztát. Megszórtam tökmaggal, a jénai tetejét ráhelyezve fél órát az 50 fokos sütőben kelesztettem. ( Ha nincs a sütőn ilyen program, akkor meleg helyen kelesszük.) Még az utolsó előtti pillanatban vízzel a tetejét megspricceltem és az 50 fokos sütőt 180 fokra állítottam (ha nem légkeverésen sütünk, akkor kell a 200 fok!), így kezdtem meg a kenyér sütését, tehát most nem volt előmelegítve teljesen. 50 perc alatt ez a kisebb méretű kenyérke így is szép ropogósra sült. Mikor kivettem, megkopogtattam, rendben találtam, rácsra helyeztem hülni és újra kapott egy kis hideg vizes spriccelést. A héja nem lett vastag, de rendkívül ropogós, a bele könnyű és pihe-puha, benne elszórtan a magocskákkal. Nem nehezítették a tésztáját, bátran mehetett volna bele több is.
Egy baj volt vele: négyen langyosan meg is ettük jó részét, épphogy a 2 iskolásnak jutott belőle 2 szendvicsnek való másnapra, na meg egy kis sercli:))) Azt mondták, ilyen lágy kenyeret még nem ettek, úgyhogy nagyon büszke voltam!
Cukros Katánál, Chef Vikinél és Maxnál láttam többek közt ezt a listát.
Most végigvettem magamban, és arra jutottam, én azért nem vagyok az a mindenevő. Nagyon válogatós sem, de néhol azért kicsit ínyenc..... Egy csomó ételt, amit más utál-én szeretek. Meg fordítva...De így van ez jól, unalmas is lenne, ha ebben is egyformák lennénk.... Enni pedig szeretek nagyon, inkább kevesebbet, de az legyen nagyon finom. Imádok (imádnék) a világ bármely részén kulináris élményeket szerezni. Szerintem nyitott is vagyok az új ízekre. De azért vannak bizonyos határok...... Ez itt például az egyik kedvencem.....
Ez volt a használati utasítás a listához: vastagon szedett: amit már ettem, sárga: amit még nem piros: amit nem is akarok enni
(Elnézést, átvariáltam szinesre, mert nálam minden vastag betűs alapjáraton, most vettem észre, hogy így nem értelmezhető....)
1. Ajvár – Padlizsán, paprika, nyári ízek: szeretem.
2. Aszú – Kis pohárkával, kortyolgatva, minden cseppjét kiélvezve......
3. Bableves csülökkel – Zsíros részek nélkül.
4. Baklava – Görögországi szerelem, ott a legjobb...Naponta meg bírnám enni, de azért nem teszem:)
5. Baracklekvár – Házi, anyukámé vagy sk. Kevés cukor-sok gyümölcs, darabosan.
6. Bárányhús – Egyszer akartam kóstolni, de lenyelni nem sikerült :(
7. Barátfüle – Mikor még nagyim készítette......Olyat nem ettem azóta.
8. Békacomb rántva – Megkóstolnám, nem undorodom tőle..... Majd egyszer....
9. Birsalma sajt – Sok dióval és gyümölcskenyérben.
Nemrég már többen kifejtettük véleményünket a halfogyasztásról....Egyszóval: legyen hetente legalább egyszer hal az asztalon!
Ez megint nem lesz egy túlzottan egzotikus és megvalósíthatatlan recept, ámde nagyon finom és egészséges! Az eredeti recept velencei specialitás, fényűző, mivel tengerisügérre íródott. Ez a halacska nálunk hétköznapi fogás volt, s mivel a fenti fajta nem bújkált a mélyhűtő sarkában, így megelégedtem megint a tőkehalfilével. Szerencsére örömmel konstatáltuk, hogy teljesen szálkamentes, így akár kisgyerekek is könnyen ehetik, nem kell anyukának szétcincálni a fehér halhúst. Én sem szeretem túlzottan a szálkás halakat....( A recept szerint kiváló még nyelvhalból és lepényhalból is.) No mindegy, most ez volt kéznél...
Tőkehalfilé pirított mandulával
Hozzávalók 4 főre: -kb. 60 dkg halfilé (4-6 szelet) -kevés vaj -4 evőkanál szeletelt, szárazon megpirított mandula -2 mogyoróhagyma apróra vágva -200 ml friss halalaplé (hiányában erőleves-tudom, nem ez a tökéletes megoldás) -csipet sáfrány -6 ek. creme fraiche (ha nincs, akkor 4 ek. tejszínhez 2 ek. tejfölt adnék)
A sütőt 190 fokra( légkeverésen 170) melegítjük. A halat sózzuk, borsozzuk és kevés vajjal finomam megkenegetjük mindkét felét. Kivajazott tűzállló tálba fektetjük és beborítjuk a pirított mandulával, kicsit bele is nyomkodjuk.Kb. 12 percig sütjük.
Ezalatt elkészül a mártásunk: a felaprított mogyoróhagymát serpenyőben kis vajon megpirítjuk, hozzáöntjük a levest, beleszórjuk a sáfrányt és felforraljuk. Addig főzzük, míg a harmada el nem párolog. Ekkor keverjük hozzá a creme fraiche-t és 1 percig még rotyogtatjuk.Ezalatt picit besűrűsödik. A tálalásnál a halfilére vagy mellé adjuk a mártást.
Végeredmény: a halhús omlós, a mandula ropog a tetején, az öntet hozzá kellemesen selymes. Tökéletesen kiegészítik egymást..... Szerintem nagyon finom!
A következő halétel már ígérem, nem tőkehalból lesz:))) Már jobb sorsát várva fagyoskodik.....
Szinte mindenkinek megvan a jól bevált guacamole receptje... Van, aki a fokhagymára, van, aki a paradicsomra, más a tormára esküszik. Mi is sokat kísérleteztünk, míg összejött az a változat, amit mindegyikünk megeszik. Na, ez azért túlzás, a kicsi sosem kenné a pirítósára azt, ami zöld:) Majd felnő hozzá...... Azt meg, amit humusznak hívnak? Nem gondolom komolyan, hogy ő ezt megkóstolja? Soha.....Hiszen a nyelvünkben ennek a földhöz, a talajhoz van köze, hogy képzelem, hogy ő ezt a szájába, fújjj..... Na, mindegy. Nem harcolok vele. Majd magától rájön, hogy mit hagyott ki eddig.
Akkor jöjjön egy fotó és hozzá 2 recept-azokból a napokból, amikor még tartott a finom házi tortillánk.
Humusz csicseriborsóból:
Megpirítottam 2 ek. olajon 1 gerezd fokhagymát, kivettem és az olajra tettem 25 dkg főtt csicseriborsót.Néhány percig kevergettem. Összeturmixoltam, immár a fokhagymával együtt és apránként hozzáöntöttem az olajat, pár csepp citromlét. Tekertem még a turmixba egy kis chilit, tettem hozzá korianderzöldet és kevés sót. 2-3 ek. tejjel lazítottam. Egész szem csicseriborsóval, chilivel,pirospaprikával és korianderzölddel díszítettem.
Tortillával mártogatós, de pirítóssal nagyszerű vacsora egy finom teával.
Forrás: febr.-i Fakanál
Guacamole-nálunk
A meghámozott, feldarabolt avokádót rögtön megöntözöm egy kis citromlével. A merülőmixer poharába teszem, és hozzáadok egy darabokra vágott főtt tojást, kb. 3 dkg puha vajat, 1-2 újhagymát felkarikázva.Sózom és tekerek rá borsot bőven. Akár olajbogyó is mehet bele.... Másnapra a felszíne mindenképpen megbarnul kissé-oxidálódik. De az ízek ekkorra érnek össze igazán. Pirítóssal szeretjük, de chips-szel is nagyon jó!
Aki nézelődik nálam tudja, hogy főzök blogokról is ..... Annyi finomsággal találkozom, hogy nem bírnám ki, ha nem próbálkozhatnék velük! Arra azért ügyelek kínosan,hogy feltüntessem a pontos forrást.
A most következő kifliket éppenséggel Gabojszánál láttam és nem tudtam ellenállni, mivel nálam az olajbogyó akár olajbogyóval is jöhet :) Kicsit tovább variáltam ugyan, de az eredet mindenképp hozzá vezet vissza:) Annyi a változtatás, hogy én kétféle tölteléket készítettem a kiflikhez és a tésztán egy kicsit egyszerűsítettem.
Nagyon finom, abbahagyhatatlan, jól előkészíthető sós rágcsálnivaló ! Köszi, Gabojsza!!!
Olajbogyóval ill. fetával töltött kiflicskék
A tésztához: -2,5 dl víz -1 dl tej -5 dkg vaj (kicsit megolvasztva) -1 tasak szárított élesztő -1 kávéskanál cukor -50 dkg finomliszt -1 evőkanál só -frissen őrölt bors
A kiflik tetejére: -1 tojás -1 evőkanál víz -1 csipet só
-kevés olaj a kelesztőtál kikenéséhez -kevés finomliszt a nyújtáshoz
A tésztát a szokásos sorrendben betettem a kenyérsütőgépbe, alulra a langyos folyadékok, a vajjal, sóval és borssal, rá a liszt, a tetejére pedig a cukor és az élesztő. ( Természetesen semmit sem hidegen! ) A szokásos dagasztóprogramot indítottam el, de most nem engedtem végigjárni, hanem amikor már kis gombóckává összedolgozta a gép-nálam 20 perc-akkor kivettem, áttettem egy alaposan kiolajozott nagy méretű kelesztőtálba (lehet sima edény is, lényeg a kiolajozás). Jól átforgattam a bucit benne, hogy minden oldala olajos legyen, ne tudjon kiszáradni a tészta és éjszakára a hűtőbe tettem lezárva, hadd nőjön éjjel a duplájára.
Reggel kivettem a tésztát, lisztezett deszkán átgyúrtam, majd 2 részre osztottam. Kb. 30 cm átmérőjű körlappá nyújtottam őket és hagytam, hogy elérje a szobahőmérsékletet.(Túl vékonyra nyújtani nem szabad, így jobban kel).
Ezalatt kikevertem a tölteléket: az olajbogyót én összemixeltem a vajjal, fokhagymával és fűszereztem. A fetasajtot szintén krémesre kevertem a vajjal, tekertem bele borsot.
Amikor a tészta szépen felvette a szobahőt és kelt is, ahogy kell, akkor rákentem egyenletesen a tölteléket: egyikre az olajbogyósat, másikra a fetásat. Mindkét körlapot 12 cikkre vágtam derelyevágóval és kifli alakra feltekertem. 2 tepsibe sütőpapírt helyeztem és erre rakosgattam a kifliket kellő távolságra. A tojás-víz-só keverékével kenőecsettel lekentem. Még 1 órán át kelesztettem meleg helyen, ezalatt duplájára nőttek.
Időközben 200 fokra melegítettem a sütőt (nálam a légkeverésen elég a 180 fok) és az idő leteltével a 2 tepsinyi kiflit egymást követően sütöttem ki. Nekem 35 perc elég volt, szép aranyos barnára pirultak.
Szó, mi szó: formailag még nem a tökély, főleg a fetás..., rá is jöttem az okra: Gabojsza okosan tette, lefagyasztotta a tölteléket és hidegen reszelte rá a tésztára. Így valószínűleg könnyebben és szebben lehet feltekerni. Hááát, megint tanultam valamit a saját hibámból:))) Legalább még van min szépítenem.....
Ettől függetlenül az ízük az valami fantasztikus, tipikusan az a sós nassolnivaló, amire muszáj valamit iszogatni......Langymelegen a reggeli tea mellé, vagy netán bulikra: mindenképpen sikerre van ítélve mindkét változat!
Egyik örök kedvencem a Gyűrűk ura rajongók figyelmébe.....
Más bloggerináknál (van egyáltalán ilyen szó??, mindegy, jól hangzik, nekem tetszik:) ) és bloggereknél is olvasom, hogy sok elmentett fotót tárolnak... Így vagyok ezzel én is, és nem árt elővenni, mert amilyen szétszórt vagyok, lehet, hogy örökre elfeledkezem róla..... Így esett meg, hogy a valamicskével bonyolultabb rizsfánk előbb felkerült, mint az alaprecept, a felfújt...Nem baj, most már ennek az elkészítését nem részletezem annyira. Nálunk alap édesség, havonta egyszer biztosan elkészül.....
Rizsfelfújt:
Hozzávalók a tejberizshez: -20 dkg rizs -kb. fél liter tej (ha nem puha a rizs, akkor több) -csipet só -fél marok mazsola (rummal meg lehet előtte locsolni) -15 dkg cukor (ízlés szerint ) -1 vaníliás cukor -1 citrom reszelt héja ( mehet bele 1 narancs héja is)
A felfújthoz továbbá kell: -4 db tojás -3 dkg vaj+ a forma kikenéséhez -morzsa a formába -vaníliás porcukor a hintéshez
A tejberizs elkészítése itt található, mármint az a rész, hogy miként főzöm meg a tejberizst mikróban. Utána mindenképpen kihűtöm . Ekkor adom hozzá a 4 tojás sárgáját, a vajat, és a keményre vert tojáshabot óvatosan beleforgatom. Egy jénait kivajazok, morzsával meghintem, és előmelegített kb. 170 fokos sütőben fél óra alatt átsütöm. (Nekem félidőben le kell takarni, mert megégne.) A sütési idő függ a tészta vastagságától is. Én ennél nagyobb adagot szoktam készíteni, az tovább is sül. Ez az adag egy kisebb méretű tepsire elegendő.
A sütőből kivett rizsfelfújtat azonnal meghintem vaníliás porcukorral és melegen tálalom. Csokiöntetet vagy házi lekvárt kínálok hozzá. Tartalmas leves után szuper második fogásként!
Ez a szám pedig most ugrott be... Atyaég, ha belegondolok, hogy elsős gimis voltam:O Jó kis zene volt, meg bárki mondjon bármit is, mi bizony akkor eszméletlenül jól éreztük magunkat. Minden viszonylagos, ugyebár....Biztos, senki nem ismeri , annyira fiatalok vagytok...... Ja, és vezette a 80-as évek Top 10-jét...(Mondjuk van ebben a 10-ben amit én is kissé viccesnek látok mai szemmel, nem tudok nosztalgikusan közelíteni mindegyikhez.)
Említettem néhányszor, hogy többnyire előnyben részesítjük a szárnyasokat. Ehhez az ételhez épp szép marhahusi kellett volna, de mivel kedvemre valót a nagy hétvégi rohanásban nem kaptam, maradt a pulyka. Gondot éppenséggel nem okozott, nem először főztem belőle vadast-a gyerekeim jobban is szeretik és a lényeg szerintük a mártásban rejlik...... Sokszor tálaltam már spagettivel, de az igazi mégiscsak a zsemlegombóc ehhez a zöldséges, gazdag, pikáns mártáshoz. De miért is egyesével, mikor egyben is lehet? Mármint szalvétagombóc formájában.... Még nem próbáltam, épp itt volt az ideje. Nem olyan bonyolult, mint gondoltam, lehet mellette tenni-venni, míg elkészül, nem igényel különösebb figyelmet. Nem fűzök különösebb kommentárt a vadashoz -úgysincs ember, aki még ne evett volna.....Egyszerűen leírom, hogy készült most nálunk...
Vadas pulykából
Hozzávalók: (5 személyre bőven elég volt) -80 dkg pulykamell nem túl vékony szeletekre vágva -3 db közepes sárgarépa -2 db közepes gyökér -kisebb darab zeller -2 db közepes, vagy 1 nagy vöröshagyma -2 gerezd fokhagyma pár darabra vágva -2-3 babérlevél -egész bors, só, borókabogyó kissé kanállal szétlapítva, biovegeta -kevés olaj
A mártáshoz: -1 ek. olaj -1 evőkanál cukor a karamellizáláshoz -kb. 1 evőkanál mustár -1 kis doboz tejföl -kevés citromlé (ízlés szerint)
A szalvétagombóchoz: -4 db zsemle -3 db tojás -1 dl tej (lehet picit több, attól is függ, milyen száraz a zsemle) -1 ek. liszt -só, bors, petrezselyem
-vaj a szalvétához/alufóliához
Szükség lesz még: -vastag alufóliára vagy ruhaszalvétára
A felforrósított olajra dobom a szeletekre vágott vöröshagymát, rövid ideig kevergetem, majd ráteszem a hússzeleteket. Addig pirítom, hogy egy kis színt kapjon, ekkor mellé rakom a nem túl apró darabokra felvágott zöldségeket és a fokhagymát, kicsit átkeverem, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje a husikat. Sózom, borsozom, egész bors, babérlevél, borókabogyó és biovegeta is kerül bele. Lassú tűzön addig párolom, amíg a hússzeletek meg nem puhulnak.
Ezalatt elkészítem a szalvétagombócot. Először is: a szalvétagombóc valójában nem is gombóc, az alakja inkább a szalámihoz hasonlatos...
Ideális, ha nem frissek a zsemlék, könnyebb apró kockákra vágni, de így is megoldható. Minél apróbbak lesznek a zsemlekockák, annál finomabb lesz a gombócunk. Egy mélytálba teszem a felaprított zsemlét és ráöntöm a 3 kissé felvert tojást. Sózom, borsozom ízlés szerint, adok hozzá mindenképp egy csokor apróra vágott petrezselymet. Jól összekeverem a masszát, még 1 ek. lisztet is adok hozzá és állni hagyom legalább 20 percet.
Nagyobb lábosban, amibe a szalvéta gombóc belefér, felteszem a vizet forrni.
Ha ekkor jól formálható az állaga, akkor dolgozom vele tovább. Ha híg, még egy kis liszt kerül bele, ha túl sűrű lenne, akkor 1 tojás.
Most jön a tipp és trükk:))) Én nem szalvétában főztem ki, hanem alufóliában. Nagy darab vastag alufóliát jó alaposan bevajaztam. ( A hossza legyen nagyobb, mint a tervezett szalámi alakú köret, a szélességére is hagyjunk rá jócskán, hogy körbeérje bőven a masszát, különben hozzá fog tapadni!)
Szóval a bevajazott alufólia közepére halmozom egy csíkban a masszát és elkezdem óvatosan beletekerni a fóliába. Eközben egyengetem, hogy szabályos legyen az alakja....Ezt a szalámi formát végül akkor fogja felvenni, amikor a fólia két szélét jó szorosan megtekerem (úgy, mint a szaloncukor papírját), a formátlan anyagból nagyon fáintos kis hengerünk lesz. Ezt úgy, ahogy van, a forró vízbe helyezem és ott is hagyom kb.35 percig. (Ez attól is függ, mennyire vastag az a hurkaszerűség...Ha nem vagyunk biztosak, inkább több legyen az idő pár perccel!) Mivel nekem lebegett a vízen, ezért félidőben megfordítottam. Természetesen lehet ruhaszalvétába is tekerni, az az autentikus, ebben az esetben a szalvétát is át kell kenni vajjal.
Ha megfőtt, kivesszük a forró vízből, tálra helyezzük és óvatosan kibontjuk. Csak a tálalásnál szeleteljük.
Ha a hús kellőképpen megpuhult, kiszedem őket egy tányérra. Az olajból kipecázom a borsszemeket, babért, borókát (ezekre nem lesz szükség), a zöldségeket pedig merülőmixerrel összepürésítem. 1 ek. olajon megkaramellizálom a cukrot, majd apránként a pürésített zöldségmártást hozzáadom. (Ez a karamell lesz a lelke a mártásnak, nélküle szerintem semmit nem ér...)Belekeverem a mustárt és a tejfölt, ízesítem kevés citromlével. Ha együtt akarom a hússal tálalni, akkor visszahelyezem a szeleteket a mártásba.
A jó időzítéshez csak annyit, hogy könnyebb a húst melegen tartani, mint a köretet ebben az esetben, jobb, ha a szalvétagombóc készül el később: én akkor kezdtem el kifőzni, mikor már majdnem puha volt a hús.
Utóiratként még annyit: a zsemlegombóc is épp így készül, csak akkor vizes tenyerünkkel formás gombócokat rakosgatunk a forró, sós vízbe. Vannak, akik pirított hagymát is tesznek bele.
Remélem senki nem ijeszt el egy kis borúlátás Ákostól:)) Orwell után szabadon...
Válogatós gyerekek nálunk bizony vannak. Tudom, nem mindenhol, de én nap mint nap szembesülök ezzel és különböző trükköket gyártok ellene, legalábbis igyekszem. Vitaminhiányos, ámde vírusgazdag időket élve próbálom felvértezni a csemetéket is mindenféle télen fellelhető vitaminnal, vagyis folyamatosan gondoskodom pl. narancs és mandarin ellátmányról. Igenám, de amint ez a bizonyos narancs kissé elveszíti eredeti szépségét, hiába belül még lédús gyümölcs, már a kutyának sem kell. ( Mondjuk kutyánk az nincs is:)) ) Ilyenkor szoktam kicsavarni őket, hogy a legegyszerűb megoldást említsem. A napokban viszont jött az ötlet: miért ne lehetne belőle igazi, téli gyümölcslevest készíteni? Na jó, megfőzni, azt kár volna, inkább csak úgy egyszerűen, hidegen.... Persze most nem behűtve, jó az télen szobahőmérsékleten is. A túrógombóckák a gyümölcslevesekben, ez meg nálunk mindig is sikeres gondolat volt. De adjunk ehhez is valami téli jellegű pluszt.....mondjuk egy kis édes datolyát.
Narancsleves datolyás mini-túrógombócokkal
Hozzávalók:
-kb. 6 dl narancslé( nálam 4 dl friss kiegészítve dobozos 100%-ossal) -1 kis pohár natur joghurt -1/2-1 dl tejszín -2-3 ek. cukor -1 vaníliás cukor -1 kk. fahéj
A túrógombóchoz: -25 dkg túró -1 tojás -4 dkg zabpehely( persze lehet hagyományosan 4 dkg búzadarával is készíteni) -kevéske cukor esetleg -datolya apró darabkákra vágva,kb.8 db
Ennek mikéntjét már itt leírtam, a különbség annyi, hogy ebben az esetben jóval kisebbeket gyártok, olyan diónyi méretűeket és mindegyiknek a közepébe rejtek a datolyadarabkákból kisebbeket vagy 1 nagyobbat-kinek hogy tetszik. Én több kisebbet tettem, hogy a fotón is látható legyen. Szóval, a kétkedők kedvéért: azok a "gyanús izék" a gombócon, na, azok nem mások, mint az említett datolya darabkái. :)
Ami még fontos: ebben az esetben célszerű a gombóckészítéssel kezdeni(4-5 perc alatt kifőnek forró, sós vízben), ráér utána a leves, hiszen az 2 perc alatt kész.
A leves elkészítése pedig : a narancslevet kicsavarom és nemes egyszerűséggel minden hozzávalót merülőmixerrel jól összehabosítok, majd máris tálalom az előre kifőzött gombócokkal. Akár könnyű desszertként is kanalazható.
Eddig voltak bizonyos fenntartásaim Stahl Judittal és az ő szakácskönyveivel szemben. De a mai nap ebben fordulópontot hozott! Nagy nyilvánosság előtt itt és most revideálom ezzel kapcsolatos nézeteimet és azt hiszem, ezek után jöhet a többi receptje is!!! Ez volt itt a forrás dícsérete, most pedig a személyes indíttatás.... Egy hét betegeskedés(na nem olyan komoly szerencsére) és a hozzá rögtön kapcsolódó síelés nélküli síszünet, na meg a 10-ig tartó lustizások után akármilyen jó hangulatú suliba jár a kiskamasz, bizony, nehéz elindulni hétfő reggel... Egy kis anyai vígasztaláson kívül mit tudok még tenni?
Naná, hogy valami ínycsiklandozó reggeliről gondoskodom, amiért érdemes lesz korán kelni. Itt jön a képbe ez a bizonyos édes buci. Első alkalom ilyen kelttésztás ügyködéseim során ( a kalácsok kivételével), hogy többet kaptam, mint amire számítottam. Mint a nagykönyvben: a külseje pirospozsgás és épp csak annyival keményebb a belénél, mint egy tökéletes briósnál, csak ez a kencétől édesen mázas bevonattal dicsekedhet, a belseje lágy, könnyű és levegős, itt-ott előbukkanó a duzzadó mazsolaszemekkel és kandírozott gyümölcsdarabkákkal. Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok róla nyilatkozni, vasárnapi pizsamás ágyban reggelizéseknek is tökéletes kelléke! (Azért készült a lenti fotó a legnagyobb lapostányéromon, mert így jól belőhető a bucik valódi mérete.)
Kandírozott gyümölcsös bucik
Hozzávalók 8 darabhoz: -3 dl tej( én még 3 ek.-nyit adtam hozzá) -3 dkg olvasztott vaj -1 csipet só -50 dkg liszt -4 dkg cukor -1 vaníliás cukor -1 citrom reszelt héja -7 g szárított élesztő -10 dkg apróra vágott kandírozott gyümölcs és/vagy mazsola
A mázhoz: -1 ek. tejszín -2 ek. tej -3 ek. cukor -díszítésképp kevés kandírozott gyümölcs a tetejére
A kenyérsütőgépet használtam szokás szerint...... A gépbe pakoltam a szokásos sorrendben a hozzávalókat: alulra a langyos tej, vaj, a só, rá a liszt, arra a cukor, a vaníliás cukor, a citromhéj, majd a tetejére az élesztő.
Elindítottam dagasztás-kelesztés programon a gépet, ami nálam 1,5 óra. Maxtól nemrég azt a tanácsot kaptam, hogy túl sok a másfél óra, ezért 1 óra után lisztezett deszkára borítottam a már szépen megkelt tésztát. Jó alaposan átgyúrtam - én ekkor dolgoztam bele a mazsolát és a gyümölcsöt is, de aki akarja a gépbe ez is berakható, csak akkor kicsit öszedarabolják a dagasztókarok. A levegőt eközben nyugodt lélekkel kinyomkodtam belőle.
8 részre osztottam a tésztát, gombóckákat formáltam belőlük és további kelesztés céljából a sütőpapírral kibélelt nagy méretű tepsire helyeztem őket.A tetejére rányomkodtam kevéske kandírozott narancshéjat díszítés gyanánt. (Itt még elég kis formátlanok szegénykék:) )
Még fél órát hagytam dolgozni az élesztőt, gyönyörű nagyra dagadtak a bucik. Közben 175 fokra előmelegítettem a légkeveréses sütőt( amúgy 200 fok kell ), és 20-25 perc alatt megsütöttem őket. Ezalatt elkészítettem a "zománcréteget": összekevertem a mázhoz valókat és a még forró sütik tetejét átkentem vele. (Láthatóan a legnagyobb tepsimben is alig fértek el....)
Itt már hűlnek a rácson...
Amennyiben otthon fogyasztjuk, akkor javaslom a mézes vajat hozzá, suliba vinni már kicsit meggondolandó, de persze megoldható az is.. Ez a sütés ma, vagyis vasárnap este zajlott, és bizony mi megdézsmáltuk alaposan az adagot.... Tartottam tőle az elején, hogy hmmmm, 8 darab, mire lesz az elég.....
De nem! Ezek kérem extra nagy, XXL-es bucik, csak ezt SJ nem írta.... Szerintem a nagy étvágyú gyereknek is bőven elég lesz belőle egy darab. De majd meglátjátok, ha kipróbáljátok:) A középső lányom leadta a következő adagra is a rendelést: abban csokidarabocskák fognak hemzsegni....Ha a kenyérsütőgépem is egyetért, akkor a héten az is elkészül:)
A receptet Stahl Judit:Enni jó c. könyvéből valósítottam meg kisebb változtatásokkal.
Rövid kis hétvégi bejegyzés lesz ez a mai, mivel a nagylányom ilyenkor van itthon, időm, az nincs túl sok........ A cookie nevet is bátran ráragaszthattam volna, hiszen ez is egy olyan amerikai stílusú rágcsálnivaló, az elkészítése pedig mindennel együtt nem több fél óránál. Jól variálható különböző csonthéjasokkal: használható hozzá a mogyoró helyett mandula, kesudió vagy dió is. A fűszerezés is opcionális, lehet akár kevés gyömbérrel is vadítani.
Kókuszos-mogyorós keksz
Hozzávalók kb. 20 darabhoz -140 g mogyoró ( lehet a darált között némi durvára tört is)+ néhány egész szem a díszítéshez -85 g kókuszreszelék -175 g finomliszt -1/2 tk. sütőpor -140 g lágy vaj -125 g barnacukor -1 tk. fahéj -1 tojás + 1 sárgája
A sütőt előmelegítjül 180 ( légkeverésnél 160) fokra, 2 tepsibe sütőpapírt teszünk. Kézi mixerrel összekeverjük a tojást a cukorral, a lágy vajjal, hozzáadjuk a kókuszt és a mogyorót. Belekeverjük a lisztet a sütőporral és a fahéjjal együtt.
Evőkanállal vagy vizes kézzel rakunk kis halmokat a sütőpapírra, kicsit el is lapítjuk. 2-3 cm helyre szükség lesz a kekszek közt. 1 szem mogyoróval díszítjük a sütiket. Kb. 10-12 perc alatt aranyszínűre sütjük. Sütőrácson kihűtjük. Dobozban 1 hétig is eltartható.
Ja, és mellette az eper, azt nem hagyhattam ki....Életem egyik megbocsátható, de annál erőteljesebb függősége:) Idén ő az első nálunk, kis dobozkában jött haza, papírforma szerint Ausztriából, de minden valószínűség szerint ez csak tranzitállomás volt a szépséges gyümölcs rövid életében. Származását így már örök homály fedi:) Nem bírtam megállni, hogy közös fotóra ne invitáljam meg a lédús gyümölcsöket, sokáig úgysem tudnám már őket mutogatni- gyorsan elfogyott az a pár darab. De olyan szép párost alkotott a frissen kisült, illatos , ropogós kekszekkel!!!
Még nem internetezős korszakomban vadul gyűjtöttem a szakácskönyveket. Akkor csaptam le a párizsi Cordon Bleu főzőiskola néhány kiadványára, amelyeket akkor lelkesen átlapoztam, majd ahogy ez nálam lenni szokott, meg is feledkeztem róluk. Igenám, de a szakácskönyves körkérdésnél tettem egy fogadalmat, hogy ezeket is leporolom és igenis elkezdek belőlük főzni . A következő étel ennek szüleménye.
Ez volt az első, amit e könyvből elkövettem, de már az elején apró, de lényeges hibába botlottam, hogy nem épp szalonképes mondatok fogalmazódtak meg bennem, némelyiknek családom szerint hangot is adtam:) Nem megijedni, végülis nem lenne itt a fotó, ha nem sikerült volna. Mennyiségi hiba volt, nem helyrehozhatatlan. De mostanra hiba kijavítva, recept korrigálva.... Kíváncsi leszek a többire, mert vannak dolgok, amelyekre csakis menet közben derül fény.... Az alábbi étel lehet, amolyan bulikaja egy kis pikáns mártogatóssal. De körettel kiegészítve természetesen főételként is tökéletes. És ami a lényeg: nagyon finom!!! (No és akár junk food helyettesítőként is megjárja a kamaszok szerint:) )
Köményes-szezámos csirkefalatok
Hozzávalók 4 személyre:
-40 dkg csirkemell csíkokra vágva -8 dkg liszt -6 dkg burgonyaliszt(nálam burgonyapehely) -1 kk.sütőpor -csipet só -2 tk. olaj -kb. 3 dl víz ( ha túl sűrű lenne a tészta, még egy kevés mehet bele) -9 dkg szezámmag -1/2 kk. őrölt kömény -só, bors -a sütéshez viszonylag bő olaj
Gyömbéres dip:
-1/2 kk. gyömbérpor(lehet persze friss is reszelve) -1 szál újhagyma apróra vágva(nekem most kimaradt) -1 ek. balzsamecet -2 ek. szójaszósz -3 ek. ketchup -1 evőkanál szezámolaj ( másfajta olaj is lehet)
A liszteket a sütőporral, csipet sóval,köménnyel összekeverjük és a vizet hozzáadva sima tésztává kevergetjük-mint egy sűrű palacsintatésztát. ( Itt volt a gond a recepttel, minimális vízzel kellett volna dolgozni.) A szezámmagot is hozzáadjuk. Kicsit pihentetjük, kb 10 perc elég.
Közben a mártáshoz valókat is összekeverjük.
Amennyiben főétel lesz, elkészítjük a köretet a husihoz.
Az olajat felmelegítjük.A húscsíkokat kissé sózzuk, borsozzuk, majd a tésztába mártjuk, hogy minél jobban bevonja. Forró olajba rakva szép pirosra sütjük. Papírtörlőn a felesleges olajat leitatjuk és a mártás kíséretében azon forrón tálaljuk.
Miután a mártás fűszerezése ill. a szezámmag ázsiai jelleget ad az ételnek, én valamilyen kínai tésztát vagy rizst tálalnék hozzá. Mi most csak úgy eszegettünk, nálunk épp nem ebédre készült.
Ahogy említettem a recept a Főzőiskola Ínyenceknek sorozat Csirke c. kiadványából származik.
Lassan végetér a farsang..... Épp a napokban hívták fel a médiában a figyelmem, hogy nosza, gyorsan fánkot sütni, mert kifutunk az időből.....Ami azt illeti, sütök én hangulatból alkalom nélkül is, de engedtem a nógatásnak. Végülis most is volt hozzá hangulatom, főleg, mert valami újat kipróbálni, az mindig izgalmas számomra. Most pedig olyan fánkra bukkantam, amit még sosem sütöttem.....
Rizsfánk
Hozzávalók: -20 dkg rizs -kb. fél liter tej -csipet só -fél marok mazsola (rummal meg lehet előtte locsolni) -10-15 dkg cukor (ízlés szerint ) -1 vaníliás cukor -1 citrom reszelt héja ( mehet bele 1 narancs héja is) -2 ek. olvasztott vaj -2 tojás -2 dkg élesztő -5 dkg liszt (annyi, hogy kezelhető legyen a massza, nekem ennyi elég volt)
A rizsből tejberizst főzök. Ez az egyetlen étel, amit mikróban készítek: a rizshez hozzáadom a mazsolát. Annyi vízzel öntöm fel, amennyi éppen ellepi, csipet sót teszek hozzá, folpackkal lefedem, amit középen kilyukasztok a gőz miatt és az elején maximális fokozaton felmelegítem kb. 2 perc alatt. Ettől fogva a tejet apránként adagolom hozzá, kb. 3-4 percenként, ilyenkor mindig át is keverem. Túl magas fokozatra nem szabad állítani, mert kifut és nagyon kellemetlen a mikrót takarítani.......(Viszont nem ég le a lábos aljába a tej.)
Nagyjából fél liter tejet fog meginni a rizs, de persze meg kell kóstolni, ha még kemény, akkor még egy kis vízzel vagy tejjel tovább főzöm. Azért célszerű apránként adagolni, mert túl híg masszából fánkot sütni nem fogunk tudni. Amikor a rizs megpuhult, hozzáadom a kétféle cukrot és a reszelt citromhéjat, az olvasztott vajat. Kihűtöm. Eközben kemény habot verek a tojások fehérjéből. A kihűlt rizsbe keverem a tojások sárgáját, belemorzsolom az élesztőt, elkeverem benne a lisztet, alaposan összevegyítem, végül a tojások keményre vert habját is hozzáadom. (A recept nem ír pihentetést, ennek ellenére az olajban szép nagyra nőttek a fánkok.)
Egy edényben felforrósítom az olajat, bő zsiradékra van szükség. Én most a fritőzt használtam. (Jó forró legyen az olaj, de ne égessen, az elsőnél célszerű kipróbálni.) Evőkanállal szaggatom a masszából a fánkokat az olajba. Van, aki 2 evőkanállal ügyeskedik, nekem eggyel működött a módszer. Kb.2-3 percet sütöm mindkét oldalán a fánkokat, míg aranybarnák nem lesznek.
Vaníliás vagy fahéjas porcukorral meghintve melegen tálaljuk, de egy kis savanykás baracklekvár is kiválóan passzol hozzá.
A cím lehetne ez is: mit kell sürgősen megfőznöm .... avagy miként fúzionáljuk az olasz és a szlovák konyhát:)) Ugyanis a napokban épp ez történt. Bizony, nem mondhatom, hogy mindig célirányosan vásárolok: időközönként elcsábulok és olyan megkívánós alapon veszek sokmindent anélkül, hogy tudnám, mi lesz belőle. Most épp szembenézett velem a hűtőből egy csomag gnocchi, egy doboznyi szép champignon, pár szelet megmaradt prosciutto crudo és egy még éppen felhasználható teljes csomag bryndza. Veszni pedig nem hagyom egyiket sem!! A lényeg, hogy így külön-külön mindegyik nagyon finom. A kérdés: mi sül ki ebből? Miután átgondoltam az "ügymenetet" már sejteni kezdtem, hogy rossz nem lehet..... Hát kérem, egy nagyon finom egytálétel sikeredett, számomra is meglepően passzoló, harmonikus ízekkel.
Gnocchi gombával, bryndzával és némi füstölt sonkával csőben sütve
Hozzávalók 4 személyre: -fél kg gnocchi ( jó, jó, szoktam gyúrni is, ez most a vésztartalék volt) -fél kg champignon -20 dkg bryndza -1 kis fej hagyma aprítva -1 gerezd zúzott fokhagyma -3 extra vékony szelet füstölt sonka + 2 a tetejére -2 dl tejföl (piros fedelű) -só, bors, petrezselyem -kevés olaj
A tisztított gombát szeletelem és miután olajon a hagymát megfuttattom, vele együtt megpirítom a kisebb darabkákra vágott füstölt sonkát, rádobom a gombát és a fokhagymát. Sózom, borsozom és megpárolom, egészen addig, míg az összes leve el nem párolog. Eközben a juhtúrót sima krémmé keverem a tejföllel. A megmaradt 2 szelet füstöltsonkát minimális olajon ropogósra sütöm, ebből lesz a díszítés, a sonka chips. A petrezselymet felaprítom. A vizet felteszem forrni a gnocchinak, ha forr, sót teszek bele és kifőzöm a burgonyagombóckákat. Ha mindez elkészült, egy tűzálló tálat vékonyan kiolajozok. Az összes hozzávalót beleforgatom a juhtúrós tejfölbe, vagyis a gnocchit, a sonkát, a gombát, a petrezselyem nagy részét. Az egész keveréket beleteszem a tűzálló tálba és előmelegített, közepesen meleg sütőben éppen csak összesütöm, kb. 10 perc alatt. (Mivel nincs benne tojás, ennyi bőven elég.)
Mivel késő este készült el, mi másnap délben ettük. Ekkor tökéletesen szép kockákra lehetett szeletelni. Tálalás előtt a sonkachips-szel és a petrezselyemmel díszítettem.
Egyik késő esti netezésem közepén találkoztam ezekkel a művekkel, amelyek engem , bevallom őszintén, lenyűgöztek.....Úgy gondoltam, nem mindenki jutott el esetleg erre az oldalra, ugyanis itt futottam bele az alábbi képekbe, amit szeretnék másoknak is megmutatni. Szerintem érdemes elmerengeni a fotókon és szép lassan rádöbbenni, miből is készültek....... Én nem adom meg a megfejtést, de az előbb említett blogon magyarázat is tartozik hozzájuk. A teljes fotósorozat Carl Warner munkája, itt található.
Erdő lenne?
Házikó a hegyek között kordéval?
Mesebeli törpefalu éjjel?
A tenger egzotikus fákkal?
Vízesés a hegyek között?
Szakadék naplenentével?
De ha valaki játszani szeretne, várom a tippeket:persze csalni nem ér:)))))
Ezzel a recepttel már régóta szemezek... Idő kellett hozzá, amikor úgymond "rendes ebédet, vacsorát" épp nem kell főzni, van idő ilyen kis rágicsálnivalóval pepecselni. Hát persze, hogy minden gyerek imádja.... Mutassatok nekem egy tizenévest, aki a zsebpénzéből legalább a kiránduláson nem vesz egy zacskó full szemét chipset....Na jó, mutatóban biztosan van 1-2 ilyen tudatosan táplálkozó kamasz, de a jellemző bizony nem ez. (Mi vagyunk az eklatáns példa, akiknél a kisebbek osztálykirándulása= 1 zacsi chips vásárlással:) ) Bár úgy látom, most nő fel egy új generáció, akinek a szülei már tényleg bébikortól kezdve megfontoltan, előrelátóan az egészségtudatosságra neveli a csemetéjét. Ez nagyon bíztató és tényleg szuper... De 20 éve (lassan 21), mikor a nagylányom született, bizony még más szelek fújtak. Nem akarom sajnáltatni ezt a korosztályt, de sokkal nehezebb volt ez az egész ügy. Persze, én is igyekeztem mindent a legtökéletesebben csinálni, de mára változtak az elvek sokmindenben, több az információ is szerencsére. A nagyobbik lányom már konkrétan csakis egészségeset hajlandó enni, a kisebbeknél még ritkán vannak kisebb kilengések. De dolgozom a témán:))
Kis kitérő után vissza a mártogatnivaló ropogós falatokhoz: gondoltam, próbáljuk ki, ez is olyan sikeres lesz-e, mint a zacskós változat, a titokban vett:))
Az lett, nagyon finom!! És ami a fő: tudom, mi van benne-semmi adalékanyag, semmi E... Jó, tudom, nem egy fogyókúrás étel, nem zöldség és gyümölcs helyett adom....Nem is lesz napi szintű táplálékunk...De ha ritkán sós nasi-akkor inkább ez, mint a bolti. A tortilla chips receptekből sok kering a neten, de én nem akartam melléfogni, Maxnál emlékeztem, hogy van, csak nem tudtam eldönteni, hogy ez a tészta vajon chipsnek is alkalmas-e, merthogy ő nem azt készített belőle...De utánanéztem, írta és tényleg bevált! ( Tortilla chips Sajtkukacnál is található) E két receptből merítve született nálam is ez a bizonyos házi chips.
Tortilla chips ropogósan
Hozzávalók: -15 dkg búzaliszt -10 dkg kukoricaliszt -5 dkg burgonyapehely (manapság a liszt egy részét ezzel helyettesítem mindig, bejött most is....) -2 ek. olaj (nálam most enyhén chilis) -1 tk. só -víz, amennyit felvesz
A fenti hozzávalókból tésztát gyúrtam-a víztől tartottam kicsit, de kár volt, simán összeállt szép kis gombóccá. (Menet közben 1-2 ek. olajat kívánt még a tészta....) A pihentetés után én 20 golyócskát gyurmicoltam belőle-ezt nyújtottam formás, vékony kör alakúvá, ekkora fért az én serpenyőmbe. Nálam a közepesnél csak kicsit erősebb fokozat vált be, az elsőt sikeresen odaégettem.... Minden egyes sütés után tényleg célszerű kitörölni a serpenyőből a belehullott lisztet. Miután kihűltek, derelyevágóval mindegyiket 8 cikkre vágtam és kevés olajon ropogósra sütöttem.
Kétféle mártogatóst rendelt hozzá a család. Mindegyik pillanatok műve.....
Csípős chilis dip:
-4 ek. jó minőségű ketchup (nálam most Heinz) -2 ek. thai chili szósz (közepesen csípős) -2 ek. szójaszósz
Ezeket kevertem össze, csak épp egy kicsit, kellemesen lett csípős, a nem túl kicsi gyerekek is szeretik....
Ez is hasonlóképpen egyszerű: a fetát villával összetörtem és hozzákevertem a többi alkotórészt. A fokhagyma el is hagyható, mi a fetával nagyon szeretjük...
Felváltva mártogattuk..... Bulikra, vagy csupán baráti csevejre egy kis sör, egy pohár bor mellé jóleső nassolnivaló! Az összes tortilla-t nem vágtam fel, sütöttem ki - néhányat félretettem tölteni a későbbiekre....
Kezembe akadt hétvégén egy halételeket tartalmazó szakácskönyv, nem véletlenül. Ugyanis azon morfondíroztam, hogy mi magyarok, tényleg nagyon kevés halat eszünk. Nem ragozom, milyen egészséges, meg hogy az omega 3 zsírsav milyen fontos a szívbetegségek megelőzésében, meg a japánok magas átlagéletkora is erre vezethető vissza.......már a csapból is ez folyik. Tudjuk, valamiért mégsem eszünk eleget..... Szóval ildomos lenne minél gyakrabban az asztalra varázsolni. Én most megkísérlem.Egy egyszerű, gyors, de csábító recepttel indítottam, véletlenül sem jutott eszembe a szokványos rántott hal-bár természetesen az is jó étel, de másra vágytam......
Ropogós tetejű tőkehal
Hozzávalók 4 személyre: -56 dkg tőkehalfilé a recept szerint( ez a nálunk kapható mirelit tőkehalból min. 6-7 szelet) vagy ha friss, akkor 4 db 140 g-os szelet -1 ek.olaj + a locsoláshoz -2 kis marék koktél paradicsom -3 ek.majonéz -1-2 zúzott fokhagyma gerezd -100 g morzsa -1 citrom leve és reszelt héja -2 marék friss aprított petrezselyemzöld
A sütőt légkeverésen előmelegítettem 200 fokra, egyébként 220 fok szükséges. Egy tepsibe sütőpapírt fektettem, vékonyan olajjal átkentem és belefektettem a kissé besózott halat és a paradicsomokat. Egy kis tálkában összekevertem a majonézt a fokhagymával és a halakra kenegettem szép egyenletesen. Egy másik tálban a morzsát kevertem össze a citrom levével és héjával, sóval, borssal, és ezzel is egyenletesen beterítettem a halszeleteket. Az olaj spriccelőmmel finoman átolajoztam kívülről is ezt a morzsás keveréket, valamint a paradicsomokat is és betettem a sütőbe a halacskákat sülni.
Kb. 15 percre van szüksége, ezalatt omlós lesz a húsa, a morzsás rész pedig aranyszínű és finom, ropogós lesz.A paradicsom és a petrezselyem friss tavaszi hangulatot és ízeket csempész az ételbe. Egyszerű petrezselymes burgonyával ettük. Mindent összevetve 25-30 perc alatt elkészült.
Ez az ötlet a Good Food Halételek-et tartalmaző gyűjteményéből származik.
Ünnepélyesen megígérem, hogy egy darabig nem sütök kalácsot...Különben kukoricán térdepelek:))) Na jó, azt nem ígérem, hogy semmi kelt tészta...De édes kalács, az egy darabig nem. Csak még ma. Csak ezt. Aztán ígérem, szünet lesz kalácsprojektben. De ez annyira jól sikerült, olyan gyorsan elfogyott, hogy muszáj megmutatnom..... A gyerekeim pillanatok alatt befalták. Az érdekesség kedvéért egy adag tészta elfelezéséből megint 2 kalács készült, 2 különböző töltelékkel, most 2 különböző formában. Az első gesztenyés meggy töltelékkel, a második túrós banánnal. Amikor sütöttem ( meg még ma is) javában benne jártunk a télben és a télről nekem rögtön beugrik a gesztenye is, gyümölcsként pedig a banán. Csak a töltelékeket írom le, mert a tészta ugyanaz, mint itt volt. Ebből a tésztából lett egy kis hosszúkás kalács és egy kis koszorú forma.
Gesztenyés-meggyes kalács:
-1 csomag gesztenyemassza -annyi tej, hogy könnyen kenhető, krémes keverék legyen (esetleg némi rum) -kb. 15-20 dkg kiolvasztott, lecsepegtetett meggy
A megfelezett tésztával úgy járok el, mint itt, és a fenti tölteléket helyezem a két téglalapra, felsodrom, mint a bejglit, párszor áttekerem a két rudat egymáson, majd 11x30-as formába teszem. Kelesztem, lekenem és az előzőek szerint sütöm.
Túrós-banános kalács:
-25 dkg túró -8-10 dkg porcukor -1 van. cukor -1 tojássárgája -1 ek. dara -1 citrom reszelt héja -1-1,5 banán kisebb darabkákra, esetleg karikákra vágva
Itt a megmaradt tésztát nem feleztem, egyben nyújtottam téglalap alakúra, rákentem a fenti tölteléket, bejgliszerűen feltekertem és a viszonylag kis koszorúformába helyeztem, a végeket összeillesztettem.Szintén kelesztés, lekenés és sütés, ahogy az előző receptnél írtam.
Mindkettő zamatos, gyümölcsös kalács lett, a nagyobb sikert a gesztenye-meggy páros aratta a gyerekek körében, de a banán is kiválóan kiegészíti a vaníliás túrókrém lágyságát. Ez már tényleg csak ízlés kérdése....
Ez az egyszerűnek tűnő kérdés gurult felém Maxtól. Másoknál már érdeklődve olvasgattam, de most jöttem rá, hogy némelyik kérdés eléggé elgondolkodtató, nem tudom kapásból a választ. Azért nekigyűrkőzöm és megpróbálom.....
Ha én ...hónap lennék: december, a karácsonyváró ...a hét napja lennék: péntek este, mert még hátravan a hétvége ...a nap egy időpontja lennék: kora este ...bolygó lennék: Föld ...tengeri állat lennék: tengeri rózsa (korall) ...berendezési tárgy lennék: könyvespolc ...bűn lennék: lustaság ...történelmi személy lennék: Réka, Koppány lánya ...folyadék lennék: Asti Spumante ...drágakő lennék: rubin ...fa lennék: magnólia ...madár lennék: kolibri ...szerszám lennék: ecset a decoupage-hoz ...virág lennék: bougainvillea ...időjárás lennék: májusi szellő napsütéssel ...mesebeli lény lennék: Törpilla vagy Sunny, a gumimacilányka ...hangszer lennék: zongora ...állat lennék: delfin ...szín lennék: bordó ...érzelem lennék: szeretet ...zöldség lennék: articsóka ...hang lennék: ahogy a tenger hullámai a szikláknak csapódnak ...elem lennék: víz ...dal lennék: Ákos: Minden ami szép volt.... ...film lennék: Szitakötő ...könyv lennék: Bradley: Világok háza ...étel lennék: Cassata siciliana ...fűszer lennék: fahéj ...hely lennék: egy kék lagúna ...íz lennék: édes ...illat lennék: capuccino ...hit lennék: buddhizmus ...testrész lennék: szem ...arckifejezés lennék: mosoly ...tanóra lennék: irodalom ...rajzfilm lennék: Micimackó ...mértani alakzat lennék: háromszög ...szám lennék: 25 ...ruhadarab lennék: könnyű, selyem nyári ruha ...ékszer lennék: fülbevaló ...kiegészítő lennék: napszemüveg ...szeretet megnyilvánulása lennék: ölelés ...rovar lennék: pillangó ...gyümölcs lennék: eper ...smink lennék: rúzs ...épület lennék: Stonehenge vagy a közép-amerikai piramisok
Ráadás: a hely, ahová egyszer szeretnék eljutni....
Nos, itt a bizonyíték, hogy eszünk zöldségeket is, íme egy finom saláta. Ez számomra a nevével ellentétben nem is a körtéről és a csirkéről szól-habár az is van benne.... A legdominánsabb íz a szárzelleré,vagyis más néven a halványító zelleré. Most készítettem először, férjem egyenesen fantasztikusnak nevezte a salátát..... Szerintem is nagyon finom, friss, roppanós, az íze pedig üde! Ha valami újat próbálok ki, olyankor be is indul a fantáziám, és rögtön elkezdek keresgélni. Nagyon sokféle finomság készíthető belőle, szerintem még fogok róla írni a közeljövőben! Abban vannak nézetkülönbségek, hogyan fogyasszuk: van, aki a nyersre esküszik, van , aki kicsit megpárolja. Mi nyersen ettük, de nem határolódom el a párolt verziótól sem.
Körtés-currys csirkesaláta
Hozzávalók 4 személyre: -1 csirkemell -3 ek. olaj -só, bors -curry ízlés szerint -1 citrom leve -2 db körte -2 szál szárzeller -1 kis fel saláta
A csirkemellet sózzuk, borsozzuk és felforrósított olajon megsütjük, majd kihűtjük és apró falatokra vágjuk. A pecsenyelében a curryt átforrósítjuk, majd lehúzzuk a tűzről. A körtéket felkockázzuk és meglocsoljuk a citromlé egy részével. A szárzellerről tisztítás után lehúzzuk a szálkás rostokat, majd 4-5 mm széles szeletekre vágjuk, hozzáadjuk a körtéhez. A salátát mosás, szárazra törlés után falatnyi darabokra tépkedjük.
A mártáshoz a majonézhez szűrjük a currys pecsenyelevet, a citromlé maradékát és hozzáadjuk a joghurtot, a reszelt citromhéjat és a barnacukrot, kicsit megsózzuk, összekeverjük. A húst és a mogyorót a körte-zeller együtteséhez keverjük, a salátaágyra ültetjük, a tetejére öntünk a mártásból, de csak az asztalnál keverjük össze. Félretett zellerlevéllel és mogyoróval díszítjük. Akár előételként, akár vacsoraként egy kis pirítóssal megállja a helyét.
Utólag már nagyon sajnálom, hogy lehámoztam ennek a gyönyörű körtének a csodás piros héját, jól mutatott volna...De zsigerből bennem van, hogy a héj tele van vegyszerekkel, ezért aztán gondolkodás nélkül nyúltam a hámozóért.
Az eredeti recept kesudiót használ, ezt helyettesítettem mogyoróval. Csirkét most nem kellett sütnöm, mert maradt 1 natúr csirkemell itthon e célra. A saláta forrása kisebb változtatásokkal Lajos Mari 66 saláta című könyve.
Vallomás: mi nem tartunk Bálint, vagyis Valentin napot..... Nagyon egyszerű oka van, amit már biztosan sokan megfogalmaztak ezzel kapcsolatban: a szeretetre, annak kimutatására nagyon kevés az egy nap.
Ennek ellenére ezekkel a csoki szivecskékkel kívánok mindenkinek, akik ünneplik nagyon boldog Valentin napot és kívánom, hogy tartson ki az érzés legalább jövő ilyenkorig.... Akkor pedig kezdődhet előlről:)
A mai bejegyzés is nagyon gyors lesz, mint a mai ebédünk.... Ugyanis a vírusom még köszöni szépen bújkál bennem, így ilyen gyors ételre futotta délben. De amilyen kevés munkával elkészült, meglepően finomra sikerült és a brokkoli révén még némi vitamin is került a tányérba! Hihetetlen, hogy 1-2 kevéske plusz mennyire fel tud dobni egy amúgy hétköznapi ételt. Ezt a kevéske többletet jelen esetben a narancslé és a mustár jelentette.... Igazán pikánssá varázsolta az ebédet!
Villámgyors csirkés fusilli
Hozzávalók: -350 g fusilli -300 g brokkoli kis rózsákra szedve -1 ek. olívaolaj -3 csirkemell filé falatnyi darabkákra vágva -2 gerezd zúzott fokhagyma -2 ek. magos mustár -1 nagy narancs leve -25 g szeletelt mandula megpirítva
A tésztát bő, sós, forrásban lévő vízben kifőztem. Az utolsó 3 percben hozzá dobtam a brokkolit is. Miközben a tészta főtt, óvatosan felhevítettem az olajat serpenyőben (wokban is lehet) és a csirkefalatkákat aranyszínűre sütöttem 5-7 perc alatt, időnként kevergetve. Az utolsó percben a fokhagymát is hozzátettem. Összekevertem a mustárt a narancslével és a csirkére öntöttem, még néhány percig együtt pároltam. (A mustárral azért óvatosan, az enyém csípős volt, sok lett volna 2 teljes ek. !!) A tésztát a brokkolival együtt leszűrtem és a főzőléből 3 ek.-nyit félretettem. Összeráztam a tésztát a brokkolival és a csirkével, belekevertem a 3 ek. főzővizet és a mandulát, még egy kicsit megsóztam.
Forrón tálaltam. Mindössze 15-20 perc alatt elkészült ....... A recept a Good Food Magazine 101 Tésztaétel c. könyvéből származik.
Meglehetősen vegyes receptgyüjtemény gyermekeimnek, no meg még akit érdekel..Néhol hagyományos, máskor diétás, nem ritkán pedig dőzsölős- kalóriák, sütik tekintetében főképp...
Mellette még kevéske egyéb: egy kis ego, egy kis zene, könyvek, filmek, ami az időmbe itt ebből belefér...Reményeim szerint egyre több!
Itt már hűlnek a rácson...
Erdő lenne?
Házikó a hegyek között kordéval?
Mesebeli törpefalu éjjel?
A tenger egzotikus fákkal?
Vízesés a hegyek között?
