A jó öreg töltött zsemle

A szokásos körítés helyett ma belecsapok egyenesen a közepébe.
Időhiány.....
Jelentkezzen, akinek a nagyija vagy édesanyja sosem készített túróval töltött zsemlét! Szerintem nincs is ilyen köztünk....

Azért megörökítem a receptet, annyira szeretik a gyerekeim. Na jó-én is.....
Írom a gazdagabb változatot is, meg azt is, ami a gyakoribb, a pénztárcakímélőbb. Túróval töltött zsemle

-3-4 zsemle
-negyed kg túró
-2 tojássárgája
-mazsola
-cukor ízlés szerint
-1 vaníliás cukor
-1 citrom reszelt héja
-kevés tej

Nálunk most épp 3 főre készült egy tartalmas leves után 2. fogásnak - ehhez méreteztem a hozzávalókat. Ez itt fenn a gazdagabb verzió, a "naggggyon" túrós.

A túrót elkevertem tojássárgájával, a cukrokkal-ez ízlés kérdése, hogy mennyire legyen édes. Hozzáadtam a citromhéjat és a mazsolát is.
A zsemléket " lefejeztem", a belét kiszedtem csinos kis üreget képezve. Meglocsoltam kevés cukros tejjel, betöltöttem a túrós masszával.
Előmelegített sütőbe tettem és közepes hőfokon ( nálam ez légkeverésen 160 fok) kb. 25-30 percig sütöttem. A zsemle kalapokat (szintén kevés cukros tejjel meglocsolva) csak az utolsó 10 percben tettem rá.

Forrón, porcukorral meghintve tálaltam.

Amennyiben beérjük kevésbé krémes töltelékkel, akkor ugyanennyi túró 6 zsemléhez is elegendő lesz, esetleg ekkor még 1 tojássárgáját adnék hozzá és természetesen így belekerül a zsemlék kivájt bele is. A többi ugyanúgy, mint fenn.

Tipp: Maxnál láttam, hogy ő felhasználja a fehérjét is, milyen jó ötlet! ( Nagyim nem tette, így szoktam meg-de kipróbálandó!! )
Cukorral felverve a zsemlék tetejére kanalazza a kemény habot és kevésbé forró sütőben utolsó fázisként ezt már inkább megszárítja, mintsem süti....

Időszükséglet: kb. 12 perc+ sütés
Költségek: a drágább verzió esetén zsemlénként 115 Ft, az egyszerűbb változatnál kb. 80 Ft körül.

Mazsolás csirkemell szőlővel VKF! XXVIII.

Valószínű, úgy működik ez a dolog is, mint ahogy állítólag ugye a cipész cipője is mindig lyukas...( Jó kis mondás, de azért nem vagyok ennek a hitelességéről teljességgel meggyőződve.)
Konkrétan arról beszélek, hogy épp én kések.( Mondjuk nem ez az első eset-valószínű nem is az utolsó, de hogy épp most történik - ez ám a ciki...)

Mindenesetre most a nagy nyilvánosság előtt jól megrovom magam, mivel előzetesen nem is jeleztem magamnak, hogy késni fogok ( akkor egészen más lenne a helyzet), másfelől meg el is maradtam egy süteménnyel-azzal végérvényesen...
Úgyhogy marad a 2 húsétel, aztán majd valamikor talán egy szőlős sütit is összehozok.

Ma azonban a csillagok együttállása nem kedvezett, vagyis nem úgy alakultak a körülmények....
Még szerencse, hogy ezt a fogást is napokkal ezelőtt készítettem, mert a családom 50 %-a épp fránya vírusokkal van elfoglalva, semmi tejszínes ételre nem lettek volna ma vevők. Sőt. A kekszen és a mézes teán túl gyakorlatilag semmire.

Így a mai napom azzal telt, hogy igyekeztem gyorsított felvételként főzni sorban a több liternyi teát, lázmérőt és lázcsillapítót osztogatni, az egészségeseknek összedobni valami ehetőt, a gyógyszertárat is felkeresni némi "torok-szopogatós" gyógyszerért és pár doboz vitaminért, persze a közben igyekeztem a VKF eseményeiről sem lemaradni, szorgosan válaszolni a mail-ekre és jegyzetelni...

Egyetlen megnyugvást az jelentett számomra, milyen jó, hogy többeknél tegnap és ma volt a szüret és egyéb családi esemény, és nekem mekkora szerecsém van, hogy így, emiatt a VKF összesítőjével is megvárhatom őket, nem kell annyira sietnem.
Szóval valóban hálás vagyok nektek, akik szóltatok, hogy csak később tudtok posztolni a VKF-re - meg vagyok mentve!!!!
Ez teljesen komoly, hiszen úgy vélem, hasonló napoknak nézek elébe, szóval az összefoglaló a hét második felére várható csupán a fenti okokból kifolyólag. ( Remélhetőleg megbocsátja nekem ezt a VKF alapítója, Chili&Vanilia, akitől a kisebb rendbontásért itt kérek elnézést....)

De vissza a lényegre: ezt sem bonyolítottam túl, de a hozzávalókból finom kis étel kerekedett. Persze, ez megint azoknak lesz kedvére, akik szeretik a hússal párosítani a kissé édeskés ízt és a gyümölcsöt.

Mazsolás csirkemell szőlővel ( 4 főre)

-70 dkg csirkemellfilé
-kevés olaj
-só, bors, majoranna, kakukkfű
-1-1,5 dl fehérbor
-1 marék mazsola
-kb. 30 dkg nagyszemű szőlő
-1 tk. étkezési keményítő
-1,5 dl tejszín

A megmosott csirkemellfiléket kevés olajon átpirítottam, finoman fűszereztem ( nem ezek lesznek a domináns ízek, de a háttérben azért szükségesek), beleöntöttem a bort és felforraltam.
Ekkor mehet bele a mazsola és némi húslé, ezekkel együtt megpároltam.

Mikor majdnem kész a csirke, akkor jön a bűvészkedés: nem baj, ha nem sült zsírjára-kell egy kevés lé a továbbiakhoz.
Boszorkányos ügyességgel le kell szűrni a húsnak a levét egy kisebb edénybe ( a mazsola ezen ponton igyekszik a húst követni) -ezt sűrítettem be a keményítővel elkevert tejszínnel.
( Hőkiegyenlítés: vagyis, hogy csomós ne legyen, ezért a hideg keményítős tejszínhez pár ek. forró húslét kevertem, majd még többet-mikor ez már elég forró, csak akkor öntöttem vissza az összeset a szaftot tartalmazó lábosba és addig melegítettem, míg egyenletesen, szépen besűrűsödött.)
Ha nem lenne mégsem sima-akkor jön a jó öreg botmixer, ha sima, mehet a húshoz azonnal a szőlőszemekkel együtt egy kis összeforralásra.

Ennyi az egész - forrón lehet is tálalni.

Update: isten bizony tudok helyesen írni, de most épp hajnali 2 óra múlt, már 5x végigolvastam az irományom-mégis becsúszott egy elütés rögtön az első sorokban. Túl közel van nekem ezen a " fránya" billentyűzeten a g és a n betű:)))
Elnézést-de már megjelent a gyűjtőn, hiába javítom, ez már bizony ott marad.....

Mézes borban sült almás pulykamell VKF! XXVIII.

Annyi különleges finomság érkezett már a mai, első napon is a VKF-re "szőlő-bor-szüret" kategóriában, hogy a saját, múlt héten készített egyszerű kis ételem egészen jelentéktelenné vált számomra.
De ez most inkább öröm, mert azt jelenti, hogy sokak érdeklődésére tart számot e téma, fantasztikus ötletek születtek, pedig a vége még odébb van - legalábbis bízom az eddigi tendencia folytatásában....

Az étel, amit készítettem cseppet sem bonyolult, ámde a bor és a méz jótékony hatásának köszönhetően a tesztelés alapján tényleg nagyon finomnak bizonyult!

Mézes borban sült almás pulykamell

-50 dkg pulykamell filé
-színes bors, só
-néhány ág rozmaring
-kevés olaj
-8 szelet bacon
-1 dl fehérbor
-1 dl méz
-3-4 alma

A megmosott pulykamellfilét ujjnyi szeletekre vágtam, sóztam és színes borssal bőven meghintettem.
Egy tűzálló tálat egész vékonyan kiolajoztam és a baconnal kibéleltem.Az almákat hámozatlanul szintén ujjnyi vastagra szeltem, de a magházat kivágtam.
A tálba sorakoztattam állítva a hús ill. az almaszeleteket felváltva.
A mézből kentem minden almaszeletre egy keveset, majd összekevertem a megolvasztott mézet a borral és ráöntöttem az almás húsra.
A sorok közé fektettem a rozmaringágakat, a tetejét átkentem egy kevés olajjal.

180-200 fokos sütőbe tettem és kb. 45-50 perc alatt készre sütöttem.
( Mikor a bor felforrt, még kevés húslevet öntöttem alá és alufóliával folytattam a párolást, eközben 1x, 2x meglocsoltam a szeleteket a lével.)
Az utolsó 10 percben levettem a fóliát és enélkül sütöttem zsírjára a húst.
Krumplipüré illlik hozzá.

Az alapötlet innen származik.

Pizza, most teljes kiőrlésű liszttel spenótos,fetás,sonkás ill. tonhalas variációkban fehér alapon

Ebbe a bizonyos pizza projektbe most alaposan belekeveredtem: 1 álló napja bogozom az amúgy sem éppen rendezett állapotban leledző fotóimat.
Mostanra jutottam odáig, hogy kiderült, 2 különböző akció képei, fázisfotói gabalyodtak össze....Most már minden világos, de intő jelnek épp időben jött, hogy a lassan feledésbemerülő ételeket is közzétegyem, különben menthetetlenül elvesznek.
Mondjuk másoknak ez lehet, nem nagy veszteség, de ez esetben nekem különösen.

Ugyanis majd' 1 éve lázasan kísérletezem.
Azon ügyködöm, hogy a diétára szoruló nagylányom kedvére is tudjak néha sütni-főzni. Azonban annyi a megszorítás, hogy ilyen keretek közt ember, akarom mondani szakács legyen a talpán, aki minden kritériumot játszva kipipál és még ehető is lesz, ami kikerül a kezei közül. Már azt sem tudom, könnyít, vagy nehezít a helyzeten, hogy a diéta mellett a lányomnak kifejezetten figyelni kell a bevitt kalóriákra is. Nem,ez nem orvosi előírás, hanem egyszerűen a józan ész parancsa: ő ugyanis határozottan sovány inkább, tehát a fogyásnak nincs helye....Ugyanakkor a szénhidrát maximumot sem lehet túllépni. Meg az a szénhidrát sem lehet bármilyen...

Szóval erre varrjon valaki gombot. Mondom én, feladta nekünk az élet a leckét, de rendesen.

Na, akkor túl az önsajnálaton, vissza a pizzához.
Ami ha már nem lehet hagyományos, megkíséreltem a teljeskiőrlésűt.
Mit mondjak...Ha választhatok, én továbbra is a fehér lisztből készültre szavazok. De ez itt most nem kívánságműsor - ő szereti a pizzát, én meg őt - így ez is jobb határozottan a semminél.
(Tudom, vannak, akik mindenfajta kényszerítő körülmény nélkül is ezt választják. Már a lányom is megszerette. Én még szokom....)

Ez volt a legbíztatóbb recept a kategórián belül - nem lett rossz, de még szerintem lehet ezen finomítani. Dolgozom az ügyön:)

Pizza teljes kiőrlésű liszttel spenótos, fetás, sonkás ill. tonhalas variációkban fehér alapon

-2 dl langyos víz
-1 evőkanál olívaolaj
-1 teáskanál só
-5 dl teljes kiőrlésű liszt( + 2 evőkanál kellet még! )
-1 teáskanál fruktóz
-1 csomag élesztő ( 7 gramm )

Kenyérsütőgéppel dolgoztam-alulra a folyadék a sóval, rá a liszt, felülre a fruktóz és az élesztő került. Dagasztás-kelesztés program ment 1,5 órán át- nekem a tk. liszttel lassúbb a kelés. Menet közben lágynak találtam a tésztát, adtam hozzá még 2 ek. lisztet-a tésztának kellőképp ruganyosnak kell lennie.

Menet közben elkészítettem a feltéteket.
Mivel a fenti mennyiségből 3 db közepes méretű pizza készül, ehhez méreteztem a rávalókat is. Most "fehér" pizzaalapot kívántunk-mindháromra ez került, más-más rakománnyal:

A fehér-bianco pizzaalaphoz:
-1 camping sajt
-2/3 pohár tejföl
-pici só, bors

Ezeket szép krémesre kevertem:

A későbbiekben ez került a 3 közepes pizzára a fehér alapra:

1.verzió
2 marok olajon megfuttatott fokhagymás spenót és 6 dkg kockázott feta

2. verzió
2 marok szintén olajon, fokhagymán megfuttatott spenót , 2 szelet felkockázott sonka, kis maroknyi reszelt sajt ( lásd a fotót fenn)

3.verzió
kb. 5-6 dkg felkockázott tonhal és 3-4 dkg feta bazsalikommal, oreganoval megfűszerezve

( Azért készültek különböző változatok, mert tapasztalat szerint kész állapotban is kiválóan fagyasztható, majd bármikor pillanatok alatt melegen tálalható. Érdemes előre dolgozni! )

Miután megkelt a tészta, 3 részre osztottam, kerekre nyújtottam, a fenti alappal megkentem és a fent olvasható rakományok kerültek rá.

Ezekkel együtt még meleg helyen 30 percet várakoztak, majd 175 fokon (légkeverésen) 15-20 perc alatt készre sütöttem .

Lemértem, a tésztába 22,2 dkg liszt került, így 1 pizza 50 g lassú felszívódású CH-ot tartalmaz.

Tipp: a tészta alakulását mindenképpen figyelni kell- a teljeskiőrlésű lisztek sem egyformák-külöböző mennyiségű folyadékot vesznek fel!

Hasonló receptet itt találtam.

Ha valakinek jól bevált keltészta receptje van KIZÁRÓLAG teljes kiőrlésű liszt használatával, ami szépen kel és laza szerkezetű lesz, nem tömör és nedves-ezeket a tippeket hálásan fogadnám! Előre is köszönöm!!!

Emlékeztető: hétvégi VKF!

Mindjárt itt az ominózus hétvége, ha esetleg elfelejtette volna valaki.....
A kiírással kapcsolatban egy apró pontosítás, mert a kommentek alapján úgy hiszem, néhányan félreértettek: a téma alapvetően az ősz kapcsán a szőlő, a bor, a must- pontosabban az ebből készíthető különféle típusú ételek, italok. (Beleértve itt az előételeket, leveseket, salátákat, köreteket, főételeket, desszerteket, süteményeket is.)

Ehhez kapcsolódva valóban bejön a képbe a szüret is, de nem kizárólag!!!
Szóba jöhet természetesen tipikus szüreti fogás is, szívesen fogadnék ezzel kapcsolatos népszokásokat, érdekességeket-azonban alapvetően a fent említett alapanyagok felhasználásával is tökéletesen elégedett leszek!
Alaptalan tehát azoknak a félelme, akik olyan helyen élnek, ahol nincs szüret. Semmi gond: szőlő és/vagy bor bizonyára van.

Továbbá azoknak sem kell megijedni, akiknek épp a hétvégén sürgős teendőjük akad: a hét közepéig jöhetnek ők is a receptekkel.
Eddig ketten jelezték a csúszást, kérem, mások is írjanak, ha ilyen gondjuk van-oda fogok figyelni a gyűjtőoldalra és természetesen a megadott e-mailre( vkfxxviii@gmail.com ) várom a linkeket!

Szóval hajrá, mindenkinek jó főzést ill. sütést kívánok!!

A fotó innen.

Gibanica nálam, ami inkább bolgár banyica

Amit sokan bureknek hívnak. Elég nagy ebben a kérdésben a káosz, de Ágitól, akinek a véleménye ebben valóban kompetens, a következő információkat kaptam:

"Ez inkább a bolgár banyica, mert abba tesznek feta szerű sajtot.
Azért nehéz ügy, mert ugye minden nemzet a sajátját tekinti autentikusnak. Szabadkán az alábbiak igazak: a burekban nincs tojás, csak túrós, olaj és vékony, kézzel húzott réteslap. A gibanica, ami egyébként a horvát eredetű bunyevác népcsoport sajátja, az túróból és "öntött", azaz forrázott túrószerű sajtból készül. Abba kerül tojás is. Az hasonlít erre a lentire, azzal a különbséggel, hogy ez a szabadkai friss sajt nem annyira sós, mint a feta. "

Egyéb érdekességeket is találtam erről, amiért viszont már nem tenném tűzbe a kezem...
Az első szerint a burek a mi rétestésztánknál jóval vékonyabb és Horvátországban, a Vajdaságban, Szerbiában, Macedóniában, Boszniában, de Bulgáriában, Görögországban, Izraelben, valamint Törökországban is nemzeti eledelnek számít.

A gibanica ezzel szemben szerb, vajdasági, de mindenképpen délszláv nemzeti étel.

A töltelékek tekintetében is megoszlanak a vélemények: gyakoribb a sós, túrós változat, mint az édes, de más leírások szerint gyakori a darálthúsos ill. a modernizált, vegyes töltelék is. Abban azt hiszem megegyezhetünk, hogy ezeknek a sós süteményeknek biztosan kellemes kísérője lehet az 1-1 korty hűvös joghurt.

Létezik természetesen az édes-túrós változat, de ez már megint más kategória.
Egy biztos, hogy az alábbi változat is nagyon finom volt...
Volt-mert a virág a fotón elárul, hogy kora nyáron készült.


Gibanica, ahogy én készítettem

-8 réteslap
-25 dkg feta
-25 dkg túró
-tejföl 1 ek
-2 tojás
-kevés só és opcionálisan petrezselyem v. kapor v.snidling

Egy kerek hőálló tálat kiolajoztam, a sütőt előmelegítettem 180 fokra. Alul kibéleltem 2 réteslappal. (Ezekre is kentem kevés olajat)
A réteslapokon elosztottam a túró-feta-tojás-tejföl fűszeres keverékét ( amit előzőleg krémessé összedolgoztam ) és a 4 réteslapból kisebb darabokat letépve ebbe a masszába gombócszerűen belenyomkodtam a tésztát. ( A fűszerezés tetszőleges-én most kaporral készítettem.)
A tetejét a maradék 2 réteslappal fedtem le, tojással átkentem.
35 percen át sütöttem.

Langymelegen tálaltam, de hidegen is kiváló. Persze, ennél sem garantált, hogy marad belőle...


Munkaszükséglet: 15 perc+ sütés
Bekerülési költség: kb. 860.- 1100Ft ( feta-függő ár ) Ebből bőséges 6, de akár 8 adag is kiszelhető.

Banános keksz csokidarabokkal

Vissza egy kicsit az időben-de azért most nem olyan sokat.
Ez volt a másik keksz, amit a híres-neves Morzsa-partira vittem elemózsiaként.
Akkor meg is ígértem a receptet többeknek, de kiment valahogy a fejemből. Ma azonban belebotlottam, íme, megint egy gyorsan összedobható és kb. ugyanolyan gyorsan el is rágcsálható keksz.
Arra vonatkozólag sajnos nincsenek adatok, meddig áll el. Szerintem dobozban sokáig-de csak lakattal......

Banános keksz csokidarabokkal


-24 dkg liszt
-1 tk. sütőpor
-8 dkg vaj
-12 dkg cukor
-1 tojás
-fél sütőpor
-só
-1 banán
-fél vanília kikapart belseje
-8 dkg tejcsoki

A sütőt előmelegítjük 175 fokra (légkeverésen 150 fok), a tepsibe sütőpapírt teszünk.
A banánt villával alaposan összetörjük.
A cukrot elkeverjük a puha vajjal, majd a tojással és a banánnal, hozzáadjuk a lisztet, sütőport, legvégül az apró csokidarabkákat.
Nagyon puha masszát kapunk, ezért vagy vizes kézzel, vagy vizezett kanállal 4-5 cm távolságra púpozott teáskanálnyi halmokat rakosgatunk. ( Szépen meg fog nőni!! )
Én légkeverésen 150 fokon kb. 12-15 percig sütöttem, míg a széle el nem kezdett picit barnulni.
Pár percet még a tepsiben hagytam hűlni, majd rácsra szedtem.
Kihülés után dobozban tárolandó.
Már ameddig van mit...
Apró megjegyzés: a süti késő éjjel sült- a fotókon ez is látszik nagyon, meg az is, hogy iszonyú fáradt voltam..De a süti, az finom:))
Tipp: tehetünk bele kb. 8 dkg aprított diót is!

A recept innen származik, egy ilyen szakácskönyvből, ami ezek szerint már csak így kapható...

Ilyenek voltunk......Régen.

Azért vannak jó dolgok is....

Mint például egy 25 éves érettségi találkozó.
Ahol úgy tudunk beszélgetni, ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk.
Ahol újra átéljük, hogy voltunk egyszer világmegváltó kamaszok nagy tervekkel, sok illúzióval.
Ahol ugyanúgy tudunk röhögcsélni, mint több évtizeddel ezelőtt.
Ettől volt szép. Az is marad örökre.
Na, például ezt nem veszi el soha senki.....

Muris fotó is van, azt sem tudom hányadik osztályból-majd megkérdezek egy illetékest az ügyben.
Ja, és ne tessék röhögni kérem...
Tudom, retro, de ez 25+ kb. 2-3 éve lehetett...Az meg azért nem tegnap volt. Aki erről a fotóról bárkit is felismerni vél, az valószínű a véletlen játéka csupán.....

Ezt a dalt pedig nekik szántam szeretettel, - a volt osztálytársaknak.
Ezt énekeltük többek között a szalagavatónkon 1984-ben. ( Nem, ennek a dátumnak most sem Ákoshoz, sem Orwellhez semmi köze nincs egész véletlenül:D )
Szerintem ezt senki el nem feledte. Más volt a jelentése, mint ma. Több....
Nekünk mindig azt az időszakot fogja felidézni, feledhetetlenül szép érzéseket! Amikor még nem voltak leosztva a lapok, amikor még bármi lehetséges volt.....

Ma is tanultam valamit....

Persze a saját káromon.
Való igaz, szoktam kommentelni.
Azért, mert ezek a kommentek receptekhez, gondolatokhoz kapcsolódnak, melyek érdekelnek vagy érzéseket ébresztenek bennem. A hozzászólásaim 99%-a szerintem abszolút pozitív. Amennyiben nem tetszik valami, akkor inkább lapozok.


Nem tagadom, az is előfordult, hogy valami felháborított, valakit, aki nekem nagyon szimpatikus, és véleményem szerint jogtalan volt a vád - azt megvédtem.
Ez összetűzéssel járt nemrégiben, múlt héten és ma is.

Igen, megírtam akkor, hogy ez így szerintem nem igaz.
De nem dobáltam sarat-tényszerűen közöltem az álláspontom. Azóta szerintem úgymond békét kötöttünk az érintettel, nem érzékelem, hogy haragudna rám, mint ahogy én sem.

Azóta is járunk egymáshoz kölcsönösen kommentelni. Ő sem bántott, én sem tettem.
Okom sem volt rá, és akik igazán ismernek, azok nagyon tudják, hogy számomra valóban elsődleges az életemben a békesség, az, hogy mások lehetőség szerint elfogadjanak, mert én is nyitott vagyok ugyanerre.
Szokatlanok nekem ezek a támadások, mert ez itt egy más világ. Míg a való életemben szereplők ismernek és úgy hiszem, szeretnek is - nem szoktam hozzá a harchoz. Nem is akarom, hogy ez az itteni életem erről szóljon.
Ha ez az ára-akkor inkább köszönöm, de kiszállok....Nekem erre nincs semmi szükségem. Szerető család vesz körül, kedvelnek a barátaim, vannak értelmes feladataim, van hobbim több is-elég ez nekem. Konfrontációkra nincs szükségem.

Fontos a béke, ugyanakkor azt is képmutatásnak tartom, ha emberek nem állnak ki a véleményük mellett, nem mernek megnyilvánulni, mert attól tartanak, hogy kirekesztés lesz a következmény vagy esetleg közutálat tárgyát képezik.
Ez számomra félelmetes világ, ahol nem szabad megszólalni, ahol félni kell névtelen kommentelők fröcsögésétől.

Van, akiről ez lepereg.
Én érző emberből vagyok, amit nem is szégyellek, nekem bizony fáj.( Na tessék, most adtam egy újabb támadási felületet....)

Ezért most el is ment a kedvem a mai bejegyzésem megírásától, megkeseredett szájízzel ültem le a gép mellé.
Meggyőződésem, hogy mindenfajta konfliktus megoldaható intelligens módon, anélkül, hogy ócsárolnánk, bántanánk a másikat.

Nem tudom, ez új jelenség-e, vagy mindig is így volt itt.
De abban biztos vagyok, hogy nem pozitív tendencia. Nem hiszem, hogy így kell lennie. Igenis lehet(ne) másképp is.
Most épp nagyon nem szeretem ezt a blogolósdit, bár fájna a hiánya, mert összehozott itt a jó sorsom néhány igen értékes emberrel is. Miattuk sajnálnám és hiányozna.

A fotó innen.

Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!
Székely János

UPDATE:
Nem, nem fogom abbahagyni a blogolást. Írom ezt azok miatt, akik kedvesen lebeszélnek erről. Köszönöm nekik a bíztatást.
Csinálom, mert szeretem és mert jön a VKF, megígértem, volt, aki a bizalmával ajándékozott meg.

Kizárólag az én hibám, hogy időről időre megfeledkezem arról, hogy hoppá, ez kérem itt bizony a MATRIX , az orákulumot nem találtuk meg, én nem is fogom valószínüleg, legfeljebb keresgélni örökké és igen, a Smith-ek mindig itt vannak, ha nem is életveszélyesek, de hátbatámadásban elsőrangúak.

Való igaz, lehetne nem kommentelni, sőt, a kommentekre a fülem botját sem mozdítani. Egyszerűbb lenne??? Mindenféleképp.

Nem, nem hiszem hogy kotnyeles lennék, Biztos az voltam 16 évesen, de azt hiszem 43 éves koromra a 3 gyerekem mellett ebből már kinőttem.
Csak az a fránya igazságérzetem ne dolgozna állandóan. Könnyebb lenne élnem.

Ja, hogy az nem én lennék?? Az manapság sokakat nem zavar.
Engem azonban nagyon.
Szóval megy minden tovább....Csak tanultam valamit újra.

Ha van valakinek ötlete.....

Legyetek szívesek és segítsetek: megint vettem valamit, amiről még nem tudom pontosan, mire is fogom használni-ez lesz kb. a 100. hasonló konyhai kütyüm...
Tudom, menthetetlen vagyok:))


Nos, az azért túlzás, hogy egyáltalán nem tudom, mondjuk úgy, hogy a raviolival és a derelyével megbirkózom-erre találták ki a két kisebbet, ezek 9 ill. 12 cm átmérőjűek...
De itt van még egy óriási, ezen gondolkoztam, hogy vajon ezt mivel kellene megtölteni.
Ugyanis ez baromi nagy-15 cm átmérőjű....Talán pizzatészta kerüljön bele és legyen belőle calzone-szerű étel?
Szóval idáig jutottam...
Kérem, ha valakinek jó ötlete van, ne fosszon meg tőle... (A dobozán egyébként a tészta nyers gyümölcskockákkal van megtöltve-ami kétségkívül látványos, de nem vagyok benne biztos, hogy működőképes lenne...)
Előre is köszönöm a tippeket!!

A fenti termék a Lidlben kapható és 799.- Ft.

Más:
ugyanilyen hirtelen felindulásból megvettem a fent látható fánksütő-készletet még évekkel ezelőtt, ami sütőben használható. A hozzá csatolt recept finoman fogalmazva-pocsék.
Egyszer próbáltam, köszönöm, elég is volt, azóta porosodik a kamra legfelső polcán...
Amennyiben valaki ebben is sütött már élvezhető finomságot, ennek is nagyon örülnék, ha megosztaná velem..... ( A muffintészta, mint lehetőség, már bennem is felmerült, de valami merőben mást szeretnék, ha már egyszer fánk formája van....)

Cantuccini, a szintén olasz kedvenc

Különösen férjem kedvenc nasija, a kávéba mártogatnivaló ínyenc kekszféle, a cantuccini. Sokféle bolti változatot próbáltunk már és nem tűnt ördöngősségnek az itthoni elkészítése sem. Nem is az -valószínű.
De én rögtön első nekifutásra bonyolultabban készítettem -miért is ne-, a nagylánynak sütöttem teljes kiőrlésű lisztből.
Na, ez már keményebb dió. Mármint a tk. lisztből a kekszgyártás.
Jó, ha keverhetném finomliszttel, egész egyszerű művelet volna. De nem, ez 100%-ban zabpehelylisztből készült.
Meg is szenvedtem vele alaposan, már az összegyurmicolásnál.
Ez volt az első akadály...
A többi ehhez képest már ment, mint a karikacsapás, bár azért ennek is megvannak a buktatói, tudniillik tilos rúd alakban kiszárítani, mert akkor a másodsütés után nem biztos, hogy nem a fogorvoshoz vezet az első utunk....
Ám ha mindent betartunk, akkor a bolti ár töredékéért nagyon finom teasüti kerül a dobozkánkba-már amíg el nem fogy....
Természetesen finom liszttel is működőképes a recept, sőt ez az egyszerűbb módszer. A nem diétázók miatt kétféleképpen írom a hozzávalókat.

Cantuccini


-25 dkg liszt ( finomliszt vagy teljes kiőrlésű)
-1 tk.sütőpor
-13 dkg cukor (vagy 10 dkg fruktóz)
-1/2 vaníliarúd kikapart belseje
-1 csipet só
-15 csepp keserűmandula aroma
-5-6 dkg hideg vaj
-2 tojás
-15 dkg hámozatlan mandula

A sütőt 190 fokra előmelegítjük (légkeverés 175 fok), egy lapot sütőpapírral kibélelünk. Az összes hozzávalóból kemény tésztát gyúrunk.

A tésztát elméletileg kettévágjuk és 2 db 50 cm-es rudat formálunk belőle-amit 5 cm távolságra sütőpapírra fektetünk.
(A gyakorlatban azonban az én legszélesebb tepsim belső szélessége is csupán 42 cm, szóval én 3 kisebb rudat formáztam, a tetejét kissé ellapítottam, vizes kézzel elsimítgattam. )
A rudakat kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem -(én legközelebb inkább max. 20 percre teszem csak be őket sülni-úgyis következik a második fázis).
Ezután hagytam kissé kihűlni, majd elméletileg 1 cm ( gyakorlatilag ez túl keskeny volt a keménység miatt, tört ), így végül 2 cm széles szeleteket vágtam belőle, visszatettem őket a sütőbe, de inkább már csak száradni 5-10 percre, kb. 160 ( légkeverésen 150) fokra, míg elkezdett kicsit pirulni a vágott felülete.

Ízre kellemes mártogatnivaló került ki a sütőből, azonban szerintem a tk. liszt miatt lett kissé törékeny-így célszerű szerintem a 2 féle lisztet keverni, ill. finomlisztből az igazi!
Csalódást nem okozott, olyasféle teasüteményt kaptam, mint amit olasz gyártmányként eddig vásároltam, de állagra valamivel mintha törékenyebb volna. Biztosan fogok még kísérletezni más arányokkal is, de az ízen nem módosítanék.

A légmentesen zárható dobozban elméletileg nagyon sokáig eláll, de ez az elmélet, valójában roppant gyorsan elpárolgott....Érdekes módon a család többi tagja sem vetette meg....

Ráfordított idő: 15 perc+ sütés
Költségek: 680-750.- Ft liszttől, fruktóz/cukortól függően

Őszi ízek: szőlős-almás sajtsaláta

A bevezetőben jegyzem meg, hogy bizony elkezdődőtt a visszaszámlálás...
A saláta jellegével is diszkrét utalást tennék arra vonatkozólag, hogy 9-10 nap van hátra a VKF! -ig!! Részletekért katt ide!
Persze az előre megbeszélteknek megfelelően a szüretelők igazolása elfogadva, ők csúszhatnak 1-2 napot a bejegyzéssel....

Meglehetősen rohanó tempót vettek fel hétköznapjaink, így mostanában főként gyors, egyszerű, de valójában a blog szempontjából izgalmasnak nem mondható ételeket főzök.
Ezekről aztán fényképet sem készítek: ez az oka, hogy többnyire saláták és sütemények, sósak , édesek töltik ki a mostani bejegyzéseket....
Itt az előre beharangozott újabb saláta, míg tartanak a friss hozzávalók. Ez most valóban tipikusan őszi, nagy kár volna kihagyni.

Szőlős-almás sajtsaláta

-20 dkg nagyszemű szőlő
-2 nagyobb savanykás alma
-1-2 ek. citromlé
-1 jégsaláta ( lehet a fele lollo rosso is-én most nem kaptam..)
-20-25 szál rukola
-1 közepes fej lilahagyma
-20 dkg füstölt sajt

Öntet:
-4 ek. fehérborecet
-1 kk. méz
-4-6 ek.olívaolaj
-só, bors

A megtisztított zöldségeket-gyümölcsöket felaprítjuk: a salátát darabokra tépjük, a nagyobb szőlőszemeket felezzük, esetleg magtalanítjuk, az almát kockákra vágjuk és citromlével megöntözzük. A lilahagymát felkarikázzuk, a sajtot kisebb kockákra daraboljuk.

Az öntethez valókat összekeverjük és lazán beleforgatjuk először a salátaleveleket, majd a többi hozzávalót.
Rozskenyér ill. magos péksütemény illik hozzá.

Tipp: tetejét az őszi jelleget erősítendő megszórhatjuk aprított dióval, mandulával is.
Közvetlenül fogyasztás előtt célszerű összekeverni az öntettel, különben összeesik.

Elkészítési idő 10 perc.
Költségek: 750.-Ft körül 4 személyre.

Forrás: Nők Lapja szeptember 9.

Tízóraira is - fornetti helyett: sajtos csiga

Máshol is merő véletlenségből épp mindig az iskolák közelében lehet fornettit kapni?
Csak azért, hogy útközben akkor is a gyerek eszébe jusson, ha amúgy, különben nem???
Jó, bevallom: régebben előfordultak "fornettis" kilengések. Ma már másképp igyekszem megoldani.
Épp a napokban ezt rendelték a gyerekek tízóraira (1-1 alma kíséretében), ami nem baj - némi szénhidrát mindenképpen kell.
(Tudom lerágott csont a leveles tészta, de hátha valaki most kap kedvet hozzá...)

Sajtos minicsigák

-fél kg leveles tészta (fagyasztott)
-20-25 dkg reszelhető kemény sajt
-2 tojás+ 1 a kenéshez
-kevés tejföl (nehogy híg legyen a töltelék!!)
-1 kk. só, esetleg pirospaprika

A tésztát kiolvasztottam és egész vékonyra, kb 2 mm-re nyújtottam. ( 6 kisebb lapom volt, ezért lettek mini csigák, mert a szélesség így adta ki..)
A reszelt sajtot a tojásokkal, sóval, paprikával összekevertem.
Minden lapot a hosszanti oldaláról kiindulva szélességében megkentem a töltelékkel, a felső, üresen maradt negyedrészt (hogy ne folyjon ki a töltelék, meg hogy tartson a csiga-alak) lekentem tojással.
Így tekertem fel szorosan, mint a rétest és másfél cm-es darabokra vágtam. Ezeket csigákat sütőpapíros tepsire ültettem. Forró sütőben pirosra sütöttem.
50 pici darab lett belőle-de lehet természetesen nagyobb csigákat is gyártani.

Ebben a formában tökéletes bulikajának is sör mellé......
Elkészítési idő 15 perc+ sütés
Ára: kb. 550.-Ft

Sok más tipp levelestésztából a Nők Lapja Konyha ehavi számában.

Körtés pite - kávéval, mogyoróval, csokival

Eredetileg a recept szerint ez torta...
Nekem mégis inkább pite -de mindenki hívja csak úgy, ahogy tetszik. Épp délutáni kávézáshoz, pihenéshez illő őszi sütemény.

Az elkészítése körül akadt egy kis galiba-ugyanis az általam nagyon kedvelt, megújult Nők Lapja Konyha által közöltek szerint nem igazán hiszem, hogy az omlós tészta megvalósítható lett volna. Egyszerű nyomdahiba, de azért kellemetlen: a tésztából valami kimaradt.
Szerintem a tojás-de lehet, hogy mással is meg lehetett volna oldani -nekem ezzel sikerült.
Így azonban már tökéletes lett a tésztaalap, tulajdonképpen pont ilyennek szerettem volna.
Tehát ez a probléma kilőve-a receptben már az általam kialakított arányokat írom...

Igenám, csakhogy a tojás mennyisége úgy alakult, hogy emiatt végül másfél adag tésztát gyúrtam - csak így lett megfelelő állagú, a tojáshoz több liszt kívánkozott, merthogy 1 egész tojást és egy sárgáját nehéz lenne visszaosztani.

Mint mindennek, ennek is van előnye: a maradék 1/3 tészta különböző módon hasznosítható.
-1. Ha másfajta pite készül, akkor ez épp elég mondjuk a rácsozáshoz...
-2. Ki lehet vele épp 8 db mini tortaformácskát bélelni, tetszőleges töltelékkel. ( Én ezt tettem, recept később jön...)
-3. Még egy praktikus variáció: ha a lent közölt tésztamennyiséget megduplázzuk, akkor mehet a fele a fagyasztóba, legközelebb csak ki kell olvasztani és fele munkával lesz sütink....
Én legközelebb ezt teszem.


Körtés pite kávés, mogyorós töltelékkel, csokival megbolondítva

A tésztához:
-30 dkg liszt
-15 dkg vaj (hideg!!)
-9 dkg porcukor
-1 egész tojás és 1 sárgája

A vaksütéshez:
-lencse, bab vagy rizs

A töltelékhez:
-4-5 db körte ( hámozva, felezve)
-citromlé
-3 tojás
-10 dkg cukor
-10 dkg mogyoró aprítva vagy darálva
-5 dkg étcsoki+ 5 dkg a díszítéshez
-1/2 dl kávé
-1 vaníliarúd
-2 ek. liszt
-1 tk. sütőpor

A tésztához valókat gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk, összegyúrjuk, majd 1 órára a hűtőbe tesszük.

Ezalatt a hámozott, felezett körtéket 5-6 percen át citromos vízben ( lehet akár fahéjjal ízesített vízben is) kissé megpároljuk.
Lecsepegtetjük, kihűtjük.

A piteformát kivajazzuk, kilisztezzük.
A sütőt előmelegítjük 175 fokra ( légkeverésen legyen kevesebb).

A hűtőből elővett tésztát 2/3-1/3 arányban elosztjuk-a fent leírtak miatt ehhez a sütihez csak a 2/3-ára lesz szükségünk!!!
(A maradékkal szintén a fent leírtak szerint járhatunk el.....)
A tésztát 2 folpack között a piteformánknál kissé nagyobbra nyújtjuk ki, hogy az oldalakra is jusson. A felső fóliát lehúzva óvatosan a formába helyezzük, a tésztát pedig lefedjük egy sütőpapírral: erre kerül a "súly", ami lehet akár apró kavics is, bármi, amit vaksütéshez szoktak használni. Nekem épp rizs volt kéznél-ez is megteszi. Lényeg, hogy a tésztánk a súly alatt ne tudjon felemelkedni, maradjon a tölteléknek elég hely.
Így sütjük 15 percen át az alap tésztát.

Közben elkészítjük a tölteléket:
a csokit mikróban nagyon lassan megolvasztjuk és a kávéval elkeverjük.
A tojásokat a cukorral, a vanília kikapart belsejével habosra keverjük, hozzáadjuk a kávés-csokit, majd jöhet hozzá a mogyoró és a sütőporos liszt.

Mikor a tésztánk megsült félig, vagyis letelt a kb. negyedóra, leszedjük róla a papírral együtt a súlyt (vigyázat, forró!! ), majd szépen elrendezzük rajta körben a párolt körtéket,

majd ráöntjük a tölteléket is lassan a közepére csorgatva.....


Egész alacsony hőfokon, kb 140-fokon sütjük tovább 40 percig. Ha barnulna nagyon, akkor letakarjuk félidőben.

Ekkor megvárjuk, míg a formában kihűl és olvasztott csokival feldíszítjük.

Nem jellemző nálunk a körtés desszert, de határozottan ott a helye a süteményekben ezentúl!

Szeretem, ha az omlós tészta egész vékony és finom puha, nem szárad ki egyáltalán. Ez most sikerült, a töltelék pedig ízében is, állagában is harmonizál az édes körtével, nem nyomja el, inkább kiemeli a keserűcsoki-kávé-mogyoró triója.

Majd' elfelejtettem: nemcsak az íze, az illata is isteni ...

Munkaráfordítás: 25-30 perc.
Költségek: 1000-1100 Ft.- között.

Diós-répás rizs

Ma ilyen nap van. Ilyen egyszerű ételekkel.
Egy szimpla kis köret, de ebben a kombinációban szokatlanul, meglepően finom. A dió vagy mogyoróolajjal megöntözve határozottan egzotikussá válnak a hétköznapi alapanyagok.

Diós-répás rizs

-35 dkg hosszúszemű rizs
-só
-20 dkg sárgarépa
-5 dkg dió
-2 evőkanál dió vagy mogyoróolaj

A sütőt előmelegítjük és 180 fokon, sütőpapíron elterítve a diót kissé megpirítjuk, darabosra vágjuk.
Közben a rizst kivételesen forró vízben főzzük meg, hozzáadjuk a felkarikázott répát is , hogy legyen ideje megpuhulni. Együtt addig pároljuk, míg a rizs meg nem fő, a répa kellemesen harapható lesz, a víz pedig elpárolgott.
Összekeverjük a répás rizst a dióval, a dió/mogyoróolajjal és forrón tálaljuk.

A recept a TV Paprika szeptemberi számából.

Elkészítési idő: 25 perc ( néha muszáj megkeverni..)
Ára: 250-300.- Ft

Görög saláta, a horiatiki

Mostantől fogva sokkal több lesz nálam a saláta, a középső lányom aktuális és roppant követendő elveinek megfelelően.
Most aztán kiderül, mennyire lehet majd ősszel-télen salátákat rögtönözni-szerintem azért menni fog...
Ez amolyan "mindenki kedvence", a miénk is -nem is tudom, miért nem volt még eddig a blogon...
Most a tegnapi pulykasült egyik alternatív körete volt épp.


Görög saláta -horiatiki

-1 kígyóuborka
-5-6 paradicsom
-1 lilahagyma
-15 dkg fetasajt
-1 marék olajbogyó
-2-3 ek.olívaolaj
-1-2 ek.balzsamecet
-oregano
-pici só

Igazából grammra pontos recept ehhez nem szükséges.
Az öntethez összekeverjük az olívaolajat a balzsamecettel, pici sóval ( mert a feta miatt nagyon el lehet sózni! ) és oreganoval.
Az uborkát kockákra, a lilahagymát szeletekre vágjuk, a fetát is falatnyi darabkákra aprítjuk. A paradicsomokat is felkockázzuk. Az olajbogyóval együtt a zöldségeket az öntetbe keverjük, jól átforgatjuk-de célszerű a paradicsomot és a fetát a végére hagyni, hogy ne törjön össze.
Ezt a salátát nem célszerű órákkal előre elkészíteni, mert az uborka levet enged. Épp csak annyival előbb, hogy kicsit behűtsük.

Tálalható előételként is, de grill ill. szárazabb húsok köreteként is kiváló.

Elkészítése: 10 perc.
Ára szezonban: kb. 600-900.- Ft körül. ( A fetasajt beszerzési ára a meghatározó elsősorban. )

Rozmaringos pulykacombok krémes fokhagymával

Lehet, hogy unalmas lesz: a szombati ebédet bizony blogról főztem.
Itt találtam a héten Felhőlánynál ezt az ételt és be is terveztem szombatra.
A rozmaring az egyik kedvenc fűszernövényem, és mondjon, ki, amit akar-bizony, a friss fűszernövénynek nincs párja!!! Olyan illatokat, ízeket bocsát ki magából, hogy a szárított csak szényenlősen baktat a nyomában...
Vissza a recepthez: a krémes fokhagyma semmiképp nem maradhatott ki nálam sem a receptből- mindezek következtében csodás illatok lengték be a konyhát.....
Az elkészítés módja szerintem szinte azonos Felhőlányéval, kivétel, hogy én filézett húst kaptam.
Rozmaringos pulykacombok krémes fokhagymával

-4 pulykafelsőcomb filé (kb. 1 kg)
-olaj vagy zsír
-rozmaringágak ( jó sok)
-2 közepes fej fokhagyma
-só, bors, biovegeta

A megmosott húsokat hőálló edénybe rendeztem, úgy, hogy széthajtottam őket, befűszereztem és a közepükbe is került rozmaringág valamint hámozatlan fokhagyma gerezd-meg hámozott is, hogy a hús is átvegye az ízét.
(Szóval a fokhagymagerezdek vegyesen - így is, úgy is kerültek a tálba. )
A sütéshez olajat használtam.
A maradék rozmaringot kívülről rárakosgattam, a fokhagymából az olajba is került jócskán.

180 fokra (légkeverésen) előmelegített sütőbe tettem, mikor az olaj már fortyogott, akkor 1 dl meleg vízzel felöntöttem és lefóliáztam, hadd párolódjon.
Közben egyszer után kellett öntenem még egy kevés folyadékot.
Jó 50 perc múltán levettem a fóliát, a húst megpirítottam, miközben a víz is elpárolgott.

Épp görög salátához volt kedvünk, azzal ettük...
Jajj, a lényeg-a krémes fokhagyma:
ha valaki még nem próbálta: ahogy a fokhagymák a héjukban sülnek meg, olyan lágyan omlanak, mint a vaj, az ízük, az valami fenomenális...Még több is mehetett volna mellé!
Azonnal elfogyott, a húsból nekünk még maradt, de hidegen szendvicsekhez is kitűnő lesz! Feltálalva sajnos nem volt esélyem fotózni, így is elégedetlenkedéssel nézték a géppel való ténykedésem:)

Munkaráfordítás: 10 perc+ sütés
Költségek: 1100.- Ft körül +köret, amivel együtt 5 embernek bőven elég...

Miért is lehetek ma hálás?

"Minek örüljek?"-kérded.
Annak, hogy élsz,hogy vagy, hogy hallhatatlan vagy.
Annak,hogy jól esik a friss víz,a kenyér,az eső,és a meleg Nap.
És a hó,és a jég,és annak, hogy erős vagy...,és ha holnap
mindenedet elsodorja az ár,akkor is képes vagy összeszedni magad.
Ha kell a semmiből......."
(Müller Péter)

Limarától érkezett hozzám ez a kérdés, ami már szerintem nem játék-sokkal több annál. Nálam most különösen időszerű, kénytelen vagyok magamba mélyedni és sok dolgot átértékelni.....
Azt hiszem, ez sem véletlen, hogy épp most toppant be az életembe, a legjobbkor....

Az utóbbi néhány évben felpörögtek életem eseményei-nem kifejezetten kedvező irányban- és sajnos, nem vagyok magamra büszke, de ezek súlya alatt sokat veszítettem a korábbi pozitív életszemléletemből, magabiztosságomból.

No, de itt most nem erről van szó, épp fordítva: igenis ha áttekintem, rengeteg dolog van az életben, ami egész másképp is történhetett volna, így valóban van miért hálásnak lennem! Jó erre rádöbbenni - csak ez a szemlélet visz előre.....

Hálás vagyok,
-mert 21 éves korom óta, tulajdonképpen már majdnem 23 éve társam a férjem, akire tényleg bármikor, bármiben támaszkodhatom....Nem túlzok, hogy ő tényleg az én másik felem, aki kitalálja az összes gondolatom, néha előbb, mint én magam. Nem ismerek nála önzetlenebb , családcentrikusabb embert.

-hálás vagyok, mert megszületett a két csodás kislányom és utánuk még világra jöhetett a kisfiam is, ami nem volt annyira magától értetődő, ugyanis voltak pillanatok, mikor már a pocakomban lakott, de kétséges volt, mi lesz a sorsunk. De itt van velünk ő is-ezt sosem tudom elfelejteni, ő tényleg nagyon nagy ajándék nekünk a két lányom mellett.

-hálás vagyok, mert egészséges a családom, bár a nagylányom állapota lehetne még tökéletesebb is...De az orvosok szerint az inzulinrezisztancia nem betegség, hanem állapot és tényleg nagyon jól karbantartható.... Hálás vagyok, mert ennél sokkal nagyobb is lehetne a baj, de ezzel tudom, mi megbirkózunk és igenis, lesz ez sokkal jobb is!!

-hálás vagyok, mert a szüleim egészségesek és rendkívül szeretnek.....Tudom ezt, még akkor is, ha bizony néha összezörrenünk, de ez nem komoly és nem tart soká...Hálás lehetek, mert mi vagyunk nekik még ma is a legfontosabbak.

-hálás vagyok, mert a családom szeret engem és én is nagyon szeretem őket!!

-hálás vagyok, mert a sokat szidott internet ill. a gasztroblogok révén olyan emberekkel ismerkedtem meg, akiket igazi barátaimnak mondhatok és tényleg tudok tőlük tanácsot, bíztató szavakat kapni, mikor arra van szükségem.

-hálás vagyok azért, mert most már hiszem, hogy a rossz után csakis a jó jöhet!!!

Szeretném megtudni,-ha kedvetek van-, hogy ti mit sorolnátok fel erre a kérdésre válaszolva? ( Sorrend lényegtelen....)
-Duende,
-Ancsi,
- Chef Viki,
-Belly,
-Szepyke,
-Yasmine,
-Benzsi,
- és Flat Cat

Expressz croissant és a feledékeny anya esete

Írhatnám azt is, hogy a kissé zakkant anya esete az éjszakai sütéssel.
Az úgy kezdődött, hogy bevásárlásnál megvettem a szokásos mennyiségű péksüteményt, sőt, még valamivel többet is, mert felrémlett, hogy a kisfiam kirándulni megy másnap.
Persze...Csak azt felejtettem el, hogy ez nem egy sima kirándulás, hanem kemény 9-10 órás hegymászás lesz az Alpokban...
Namármost: ami elég egy kb. 8 órás laza, buszos, múzeumos városnézésre, az köszönőviszonyban sincs ugye a hegymászáshoz szükséges kalóriákkal....
Ezt az aprócska részletet sikerült este 9 és 10 körül felidéznem...
Mit csinál ilyenkor egy normális anya, miután visszautasította a Férj gáláns ajánlatát, hogy beugrik az autóba és vagy az éjjelnappaliból, vagy a közeli hiperből meghozza a hiányzó zsemléket????
Jó esetben mondjuk ő is beülhet a kocsiba és 15 perc alatt le van tudva a kérdés.
De nem ...Túl egyszerű volna.
Merthogy menetközben beindultak a fogaskerekek-meg talán némi lelkifurdalás is - és eszébe jut a kissé zakkant, de gyermekét hőn szerető anyának Limara gyors croissant-ja. Naná, hogy nem nappal...Túl szép volna.
( Az vesse rám az első követ, aki 3 gyerek programjába még sosem keveredett bele. Mentségemre szolgáljon-hazahozni, begyűjteni még sosem felejtettem el őket-bár hallottam, tapasztaltam, hogy volt ilyen is a történelemben...)

Szó mi szó, nekiálltam a croissant sütésnek....


Expressz croissant Limara módra


-1 pohár joghurt (140 g)
-2 dl tej
-1 kk só
-2 tojás
-70 dkg liszt
-4-5 ek. cukor
-5 dkg élesztő
-25 dkg hideg vaj

Én nem a reggeli sütést választottam-túl korán kellett volna ehhez felkelni, de a hagyományos kelesztéssel is működött a recept.

Ment minden a kenyérsütőgépbe langyosan (áldottam is magam, hogy a nagyobbikat vettem, ebbe belefért a 70 dkg liszt is, és 1 órán keresztül még kimászni sem próbált:)) ), dagasztott a gép helyettem és 1 órán át hagytam kelni a tésztát.
Ekkor vettem ki és átgyúrtam a kissé lisztezett munkafelületen, majd 8 részre osztottam. Ahogy Limara is írta mind a 8 darabot gömbölyítettem, majd kerekre nyújtottam.
Közben lereszeltem a vajat és 7 részre osztottam.
Sorra vettem a kerek tésztalapokat és mindegyiket meghintettem a reszelt vajjal (miközben raktam őket sorra egymásra) kivétel az utolsót-erre már nem kell vaj.
Ekkor a lapokból és vajból álló "tésztatornyot" kinyújtottam, amilyen vékonyra lehetett. (Nekem vastagabb lett, mint Limarának, valószínű azért, mert kimaradt a hűtési fázis, de így is óriási körlapot kaptam.) Ezt vágtam fel 16 cikkre és tekertem fel jó szorosan kifli alakúra.
Tepsibe sorakoztattam őket ( sütőpapírral bélelve) és még jó félórát hagytam őket kelni. Tojással átkentem és mentek a 180 fokos sütőbe 20-25 percre.

Rácson hagytam őket kihűlni.
Nem bírtam megállni, a késői óra ellenére muszáj volt belekóstolni. Így már csak 15 maradt:)) Nem lehet abbahagyni egyszerűen - isteni finom, pillekönnyű, foszlós, olyan mértékben réteges a tészta, ahogy az a franciáknál is elvárható.


A fotókon nem látszik, de néhányat megtöltöttem "villám csokis töltelékkel" ( kevés puha vaj+ cukor+ sok kakaó-sajna nem méricskéltem...).
Mondanom sem kell-ezek reggelire el is párologtak, a hűlt helyük maradt csak. Így erről fotó nincs, legközelebb pótlom. Ugyanis evidens, hogy lesz legközelebb!!
A többi lekvárral, illetve csakúgy, magában fogyott el.

Tipp: másnap érdemes picit meglangyosítani mikróban-senki nem mondja meg, hogy nem egyenesen akkor került elő a sütőből!

Egy utolsó megjegyzés: az uticsomagban a croissant csak kiegészítő volt, kapott a csemete megfelelő mennyiségű szendvicset, almát és rengeteg ásványvizet is természetesen....
Khmmm: az osztály is kezd rákapni a süteményeimre:))) De most ez is Limara érdeme...

Limara: csodás a croissant, köszöni az egész család!!!

Lecsós csirke - kivételesen

Magam is látom, hogy nem igazán illik az én eddigi repertoáromba. De a változatosság gyönyörködtet:))
Igen, néha-néha ilyesmi is készül nálam. Ritkán, mert rajtam kívül a lecsót senki nem eszi meg. Ellenben ha ebben puhul a hús, átjárják ezek a jellegzetesen finom ízek, az így kellően szaftossá vált csirke ellen már nem tiltakozik senki, de lényeges szempont, hogy a paradicsommal és a paprikával ebben a főtt állapotban még nyomokban se találkozzanak. Véletlenül se.
Ez van......A lecsó csakis nekem marad...


Lecsós csirkemell


-4 csirkemellfilé
-olaj vagy zsír
-1 nagy vöröshagyma
-2-3 paprika
-2-3 paradicsom
-pirospaprika
-só, bors, biovegeta

Az apróra vágott vöröshagymát a zsiradékon üvegesre párolom, közben karikákra vágom a paprikákat és hozzáadom. Először ezzel együtt sütöm, közben kevergetem. Mikor már a paprika kicsit összeesett, ekkor teszem rá a csirkemelleket és mindkét oldalát fehéredésig sütöm, majd jönnek mellé a gerezdekre vágott paradicsomok is. Meghintem pirospaprikával , sózom, borsozom, nálam egy kevés biovegeta ebbe is kerül.
Kevés vízzel felöntve készre párolom.

Tipp: mindenki ízlése szerint adagolja a paprika és paradicsom mennyiségét, ez teljesen változó lehet. Van, aki a jóval több paprikára esküszik, van, aki fordítva. Természetesen csípős is kerülhet bele.
Combból is finom, ha azt jobban kedveli valaki.

Én leginkább tarhonyával szeretem, de most győzött a többség és a rizs.

Munkaráfordítás: 12-15 perc+ párolás
Ára 4 főre: körettel együtt 1300.- 1500.- Ft körül a hús súlyától függően.

Krémleves csípősen, kukoricából

Igazából már nyáron készültem erre -a napokban került csak rá sor.
Ennélfogva most konzerv volt az alapanyag, de így is elégedett vagyok vele.
Szintén egy pikk-pakk elkészülő leves akár a hűvösebb, őszi napokra is, a chilivel párosítva kicsit a mexikói ízeket idézi, a színe pedig a napfényt...
Vidám leves!


Kukorica krémleves csípősen


-1 konzerv kukorica
-pici vaj
-fél vöröshagyma
-6 dl húsleves
-só, bors,kurkuma, chili
-1 tejszínes Camping sajt

A vajat lassú tűzön megolvasztottam, az apróra vágott hagymát megfonnyasztottam. A kukoricát leszűrtem és a hagymán átkevertem, a húslevessel felengedtem. Sóztam és fűszereztem.
10 percig lefedve forraltam, az elpárolgott levet pótoltam.
Levettem a tűzről és egy tejszínes krémsajttal merülőmixerrel pürésítettem. Még nem találtam kellőképpen selymesnek, ezért átpaszíroztam egy szűrőn. A nagyjából 1 evőkanálnyi héjtól megszabadulva már tökéletesen lágy és krémes lett a leves.
Ekkor még egy utolsó kóstolás és szükség szerinti utánfűszerezés van hátra.
Forrón tálaltam pirított kiflikarikákkal, kevés chilipehellyel meghintve.

Tipp: lehetett volna tejszínnel is habarni-én most a sajtot kaptam elő a hűtőből.
A kurkumát azért csempésztem bele, mert a sajt tompít az élénk színen, ezt nem akartam elveszíteni.


A szükséges munka kb. 6-7 perc volt.
A költségek 3 bő tányérnyi levesre: 320.-Ft körül-a húslevest nem tudom beleszámolni...