Boldog Új Esztendőt!!!

Mindenkinek boldogságban, békességben, egészségben és bőségben gazdag új évet kívánok!
BUÉK!

Retro szilveszteri buliba: retro sport szelet

Még karácsony előtt készült, de úgy gondolom, mivel gyorsan összedobható és akár falatnyi kockákra is vágható, ezért a szilveszteri buliban is helye lehet ennek az édességnek. Valóban 10 percet vesz igénybe az elkészítése mindössze, na persze a csoki megszilárdulására kicsit kell várni.
Akár a gyerekekre is rábízható feladat....
A receptet itt találtam, kicsit módosítottam csak.

Sport szelet

-1/2 kg darált háztartási keksz
-25 dkg vaj
-2 dl sűrített tej (vagy sima tej)
-20 dkg nádcukor
-4 ek. holland kakaópor
-rum vagy 20 ml aroma
-1/2 vaníliarúd kikapart belseje

A bevonáshoz:
-15 dkg étcsoki

A sűrített tejet a cukorral, vajjal lassan felmelegítettem, hogy elolvadjon a cukor. (Azért a sűrített tej mellett döntöttem, mert úgy gondoltam, tovább eláll....1 hete hűtőben van még kb.1-2 szelet és teljesen rendbenlévőnek találtam.)
Közben a darált kekszet elvegyítettem a kakaóval, majd hozzáadtam a folyadékokat és alaposan összedolgoztam. Közepes méretű tálba terítettem, kicsit bele is nyomkodtam, hogy jól összeálljon és szépen lehessen szelni. Én másnap vontam be a csokival, de félóra elteltével is mehet.
Száradás után szépen szeletelhető.

Mozart torta

A karácsonyi vacsora csúcspontja, a Mozart torta Ancsitól jött ötlet, ő sütötte tavaly karácsonyra....
Szinte teljes egészében ragaszkodtam az ő eredetijéhez, de mivel a tortaformám kisebb és némileg kevésbé magas, így muszáj volt csökkentenem a krém mennyiségén.
Így is teljesen rendben volt, semmi hiányérzetet nem hagyott maga után. Ha csak annyit nem, hogy kérek még egy szeletet:)

Mozart torta

A tésztához:
-3 tojás
-15 dkg cukor
-3 e.k. melegvíz
-1 t.k. vanília aroma
-7,5 dkg liszt
-5 dkg étkezési keményítő
-1 dkg kakaópor
-fél sütőpor
-2,5 dkg őrölt pisztácia
-10 dkg málnalekvár

I. krém:
-15 dkg mogyorós nugát
-2 cl rum
-4 lap zselatin
-1,50 dl joghurt
-5 dkg étcsoki
-2,5 dl tejszín

II. krém:
-0,75 dl tej
-7,5 dkg marcipánmassza
-2,5 dkg cukor
-2 cl rum
-2,5 dkg őrölt pisztácia
-4-5 lap zselatin
-1,5 dl joghurt
-1 tk. vanília aroma
-2,50 dl tejszín

Dekoráció tetszés szerinti variációban:
-kakaópor - a szóráshoz
-2 dl tejszín
-2 t.k. habfixáló
-10 dkg koktélcseresznye
-7 db Mozart golyó
-2 dkg vágott pisztácia

A leíráson sem változtattam lényegében, így jó, ahogy van...
A tojásokat a cukorral, a meleg vízzel és a vaníliával fehéredésig, nagyon habosra keverjük. A lisztet, a keményítővel, a kakaóporral és a sütőporral elkeverjük, majd beleszitáljuk a tojáshabba és óvatosan összeforgatjuk. Végül a pisztáciát is hozzákeverjük.
A masszát egy 24-26 cm átmérőjű, sütőpapírral bélelt tortaformába simítjuk és 180°-os, előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük.

A megsült tortalapot egy rácson teljesen kihűtjük, majd félbe vágjuk.
A felső lapot is teljesen egyenesre vágjuk, igazítjuk( nem volt rá szükség...), majd mindkét lapot megkenjük a málnalekvárral.

Az I. krémhez a nugátot vízgőz felett felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a rumot és az előre beáztatott és nagyon alaposan kinyomkodott zselatin lapokat. Addig keverjük, amíg a zselatin teljesen fel nem olvad a masszában. Lehúzzuk a tűzröl és kihűtjük. Hozzákeverjük a felolvasztott csokival elkevert joghurtot és óvatosan beleforgatjuk az időközben kemény habbá vert tejszínt.

Az alsó tortalapot (leváros felével felfelé!) egy tálra helyezzük, tortakarikát teszünk köré, majd a nugát krémet rásimítjuk.
Ráfektetjük a második tortalapot (lekváros felével lefelé!).

A II. krémhez a marcipánt beletördeljük a tejbe, hozzáadjuk a cukrot, majd gyenge tűzön addig melegítjük, folyamatos kevergetés közben, míg a marcipán teljesen fel nem olvad.
Hozzáadjuk a rumot, a pisztáciát és a felolvasztott, jól kinyomkodott zselatint, hagyjuk felolvadni, majd lehúzzuk a tűzről és hűlni hagyjuk.
Hozzákeverjük a vaníliás joghurtot és felvert tejszínt, majd a torta tetejére halmozzuk és egyenesre simítjuk.

Hűtőbe tesszük, míg teljesen meg nem dermednek a krémek. (3-4 óra kell mindenképpen..)

Eltávolítjuk a tortakarikát és kakaóporral megszórjuk a tortát, a tejszínt felverjük a fixálóval, csillagcsöves krémzsákba töltjük és megdíszítjük vele a torta tetejét. ( Ez a díszítés nálam másként alakult, egyszerűsödött, de ez az eredeti....)
A koktél cseresznyékkel, valamint a vágott pisztáciával tovább dekoráljuk. Tálalásig mindenképp tartsuk hűtőszekrényben.

Nem egy pikk-pakk összedobható torta, de megéri a fáradságot: a krémek könnyűek, lazák, tényleg a Mozart kugel ízvilágát hozzák, a vizes piskóta állaga pedig tökéletes, semmi hepe-hupa levágnivaló kidudorodás, szép, egyenes tortalap....
Összességében az egyik legfinomabb torta, amit valaha ettem...
Köszi, Ancsika!!!

Figyelem, megint egy "lenyúlós" oldal!!!!!

Természetesen nem reklámozni akarom, de felhívom azoknak a figyelmét, akiknél torta is szerepel a blogon, hogy ezen az oldalon mindenképp nézzenek egyszer körül.....Érdemes lesz.
Én Ancsika Mozart tortáját keresve véletlenül bukkantam rá és azt tapasztaltam, hogy képpel, teljes, változtatás nélküli leírással és persze a forrás megjelölése nélkül vették át Ancsi 2 tortáját....
Forrást 1 esetben találtam - az Receptgyűjtőé volt,-sehol másutt...
Az összes recept Manka aláírással szerepel, esetleg néhol 1-1 újságból kimásolt recept is előfordul. De nem ez a jellemző.
Szóval szerintem, ha kerestek, akkor némilyikőtök belefut majd 1-2 ismerős tortába...Tenni kellene ez esetben is valamit, szerintem együtt könnyebb volna!!!

Még egy kis ünnepi hangulat....

Pár fotó, hogy még egy kicsit lengje be a csillogás és a fények a hétköznapokat....


Olyan gyorsan végetért....
Most kezdjek el visszaszámolni a következő karácsonyig??? :))

Feta olívaolajban, jó csípősen

Gasztroajándék volt ez is, de elmaradt....

Olyan egyszerű, hogy leírni is szégyen. Ebbe a közepes méretű üvegbe 15 dkg fetasajt, maroknyi fekete olajbogyó és 6-7 szelet apróra vágott jalapeno paprika került felöntve olívaolajjal.
( A fotózás után még össze kellet rázni, maradt benne némi levegő...)

Pár napig hagyni kell az ízeket összeérni a hűtőben, aztán lehet eszegetni egy kis pirítóssal, bagettel. Vagy elajándékozni.....
A fentin kívül ezerféleképp lehet fűszerezni, ízlés szerint.

Belga karácsonyi sörös kacsamell

Egy nagyon klassz étel egy kapkodós délutánon készült sietős tálalással. Röviden ennyi. Lényegretörőbben: meg kell egyszer sütni és kóstolni, fantasztikusan finom....
Én megszentségtelenítettem a kacsát: nem roséra sütöttem. ( Igaz, a recept sem ezt írta ebben az esetben! ) Sosem úgy sütöm, mert félek, de bátrabbak nyugodtan, biztosan még ínyencebb étel kerekedik belőle....Bár így sincs ok panaszra...

A sok hozzávaló ellenére cseppet sem bonyolult és nagyon jól előkészíthető ünnepi fogás.

Belga karácsonyi sörös kacsamell

A páchoz:
- bors fűszerkeverék
- só
- rozmaring( friss)
- 1-2 gerezd zúzott fokhagyma
- 1 mokkáskanál barna cukor
- 1 dl olívaolaj
- 1 dl chimay sör (nálam Leffe, lényeg, hogy világos, erős sör legyen...)

- 2 kacsamell
- 20 dkg kacsamáj
- rozmaring
- finom liszt

Ragu
- 1/2 dl chimay sör (Leffe)
- 5 dkg áfonyalekvár
- 5 dkg fenyőmag
- 10 dkg áfonya( aszalt)
- 20 dkg gyöngyhagyma
- 1/2 dl csirkealaplé
-1 tk. étkezési keményítő

A páclevet előző este elkészítettem és a bőrös felén beirdalt kacsamelleket belehelyeztem, párszor átforgattam. Minimum 4 órát kell ebben állnia, nálam fél napot töltött benne a kacsa.

Másnap forró serpenyőben aranybarnára sütöttem először a kacsamell bőrös felét, majd a másikat is. Ezután a kockákra vágott, lisztbe forgatott májjal együtt hőálló tepsibe pakoltam a melleket bőrös felükkel felfele, meglocsoltam 2 kanálnyival a kacsa kisült zsírjából és 15 percig sütöttem 180 fokon légkeverésen.( Alufóliával lefedtem az elején...)

Közben elkészítettem a ragut: a kacsa zsírjából ismét 2 kanálnyit egy serpenyőbe öntöttem és ezen pirítottam meg a gyöngyhagymát, majd hozzáadtam az áfonyát, az áfonyalekvárt és a külön, szárazon megpirított fenyőmagot. Az étkezési keményítőt a szárnyasalaplével simára kevertem, és a raguhoz adtam. Mikor felforrt, beleöntöttem a sört, de tovább már nem forraltam.

A májat a sütőből kivéve sóztam, a rozmaringágakra fűztem, a kacsamellfilét felszeleteltem. Fűszeres steakburgonyával tálaltam, de a röszti is tökéletes hozzá.
A hús a rozmaringtól és a sörtől egészen különleges zamatot kapott, amit csak tovább erősített a pikáns hagymás-gyümölcsös-sörös mártás. Valódi ízorgia....
A recept innen.

Karácsonyról utólag: aszaltszilvával töltött pulykamell

Persze, idén megint semmi nem úgy alakult, ahogy elterveztem. Pedig megvolt a pontos TERV már legalább 3 nappal az ünnepek előtt.
Mégis rendhagyó karácsonyunk lett gasztronómiai szempontból, mondhatom....Miért is????
Közbejött egy lázas beteg-gyerekápolás, felborítva a dolgok menetét, erőteljesen leredukálva az ünnepi menüt.
( Időközben meggyógyult a kislányom szerencsére, de az utóbbi napok számára pizsamásan, vastag plédbe burkolva sok liter mézes tea elkortyolgatásával zajlottak ..)
Így egyszerűsödött az ételsor,
-mivel a betegeskedőm nem kívánt semmit az eltervezettekből, csak egy hétköznapi natúr husit tudott legyűrni némi burgonyapürével...
-jóval kevesebb időm maradt a főzésre.
Így aztán ez az egyszerű pulyka lett az egyik főfogás, a másik pedig egy jó előre betervezett kacsasült - na, ez azért megvalósult, de erről később... Ugyanúgy, mint anyósom csodás pisztáciás töltött pecsenyéje is később következik, milyen jó, mikor ilyen kreatív nagyi van a családban:)

Miután a sütést napokra előre beosztva lebonyolítottam, így aránytalanul nagy süteménymennyiség vesz körül minket még ma is a szerény, úgynevezett "normális"-nak mondható ételek mellett... Ugyanis a tortám és a sok-sok aprósütim, gyümölcskenyerem mellé felsorakozott a 2 nagyitól a bejgli Nr.1 és bejgli Nr.2., valamint zserbó Nr.1. és zserbó Nr. 2. is :)))) Emellett volt még egy "nagyis" puncstorta és diós-habos szelet is, de fotó ezekről nem készült....

Ja, igen...Az ünnepi fotózás. Ez külön fejezet:))) Nálatok is? Vagy nem????
A családom ugyanis határozottan és jó előre megtiltotta, hogy ott nyüzsögjek az karácsonyi asztal körül a géppel...Elég nekik egész évben, azt hiszem, tulajdonképpen teljesen igazuk van.
Amit mégis sikerült megörökítenem, az vagy jóval a vacsora előtt, vagy másnap történt, tényleg csak 1-2 kattintással, ez meg is látszik majd. Mindegy, az ételek jellege az ünnepi, ideillő. A pulyka pedig a pácolásnak, tölteléknek köszönhetően isteni finom volt....

Aszaltszilvával töltött pulykamell

-6 nagy szelet pulykamellfilé (70-80 dkg)
-1 doboz szirupban eltett aszaltszilva ( Interspar)
-5 ek. olívaolaj
-bors, bazsalikom, majoranna (szárított)
-friss kakukkfű
-kb. 12 szelet bacon
-kevés húslé a pároláshoz

Előző este bepácoltam a fűszeres olajba a nagy szeletekre vágott, kissé kivert húsokat.
Másnap lecsepegtettem róluk az olajat, betöltöttem őket a kimagozott aszaltszilvával, szorosan feltekertem és baconbe göngyölve hústűvel összetűztem őket.
(Természetesen jó a sima aszalt szilva is, de azt előtte be kell áztatni pár órára! Véletlenül került képbe ez az aszaltszilva-kompót, mert sehol nem kaptam simát...Utólag nem is bánom, mert istenien puha és zamatos volt, épp a húshoz illő.)
A tekercseket tűzálló tálba pakoltam, a páclevet ráöntöttem, némi húslével higítottam. 180 fokon 50 percen át sütöttem lefedve, majd 10 percen át rápirítottam fedő nélkül.

Burgonyarösztivel tálaltam, mellé további aszaltszilva-mártást kínáltam, ha a töltelék nem lett volna elég...
( Az aszaltszilva mártáshoz a szirupos gyümölcsöt fűszerekkel, fahéjjal és szegfűszeggel főztem össze egész egyszerűen...)

Boldog karácsonyt!!!

Nagyon boldog, békés, meghitt Karácsonyi Ünnepeket kívánok mindenkinek, aki erre jár....

Gyömbéres gyümölcskenyér

A mai napon vége lesz a karácsonyi sütik felvonulásának, a torta marad ünnepek utánra, erre már nem lesz időm, örülök, ha megsütöm a főzés mellett.
Ez a süti tegnap készült, a fotó meg most - így hát jöjjön a recept hozzá - gyömbérrajongók figyelem!!
Persze az messziről virít, hogy ez sem egy fogyókúrás kis semmiség lesz, a cukormáz megdobja rendesen a kalóriákat, de ha egyszer annyira finom:)


Gyömbéres gyümölcskenyér

-35 dkg aszalt gyümölcs ( füge, datolya, szilva, áfonya,cukrozott citrom. ill narancshéj), ill. dió, mogyoró, mandula durvára darálva
-1 ek. liszt
-5 dkg frissen reszelt gyömbér
-13 dkg vaj
-18 dkg cukor
-3 tojás
-1,25 dl tej
-25 dkg finomliszt
-fél sütőpor

A mázhoz:
-15 dkg porcukor
-2-3 ek. citromlé vagy rum/vodka

A díszítéshez :
-szárított gyümölcs, mogyoró, mandula vagy dió

A forma kikenéséhez:
-vaj, liszt

Először is: az értelemszerűen feldarabolt aszalt gyümölcsök ízlés szerint variálhatók az olajos magokkal együtt. A lényeg, hogy együttesen 35 dkg-nyit tegyenek ki. Ha nem akarjuk, hogy a forma aljára leszálljanak, 1 ek. liszttel érdemes összekeverni őket egy tálban.
A gyömbért frissen reszeljük le. ( Nekem sikerült közben véráldozatot is bemutatni, szóval ujjakra vigyázni!)
Ezután a tojást cukorral, vajjal habosra keverjük. Szép lassan beleadagoljuk a szárazanyagokat, valamint a tejet.
Ha kész, akkor mehet is egy vajjal kikent, liszttel behintett püspökkenyérformába ( 1,2 literes), majd a 170 fokra előmelegített sütőbe 55-65 percre. ( tűpróba és 15 perc után célszerű letakarni! )

Ha elkészült, a formában hagyjuk kicsit hűlni, majd rácsra tesszük. Mikor teljesen kihűlt, akkor a nem túl folyékony, de azért a sütin lassan lecsurgó mázzal bevonjuk és díszítjük.
A férjem azt mondja, isteni.....Valójában miatta készült, de mi is szeretjük. Ő meg imádja:))

Narancsos linzer anyukám kedvére....

Nem, nem anyukám süti, ezzel mindig én szoktam meglepni őt, mert ez a linzerek közül a kedvence.
Omlós, intenzíven narancsos ízű és illatú - így a karácsonyi feeling is adott, egyszóval finom nagyon!
A tésztájával nagyon szeretek dolgozni, jól gyúrható, nyújtható, vagyis kifejezetten hálás alapanyag!


Narancsos linzer


-25 dkg lágy vaj
-20 dkg porcukor
-1 narancs lereszelt héja
-2 tojássárgája
-1 egész tojás
-50 dkg finomliszt
-2 kk. sütőpor
-2-3 ek. narancslé

A ragasztáshoz:
-1 kis üveg lekvár

A szóráshoz:
-porcukor

Először a vajat dolgoztam össze a porcukorral a gép dagasztóspiráljával, majd hozzáadtam a tojásokat, a szárazanyagokat , a narancslét és cipót formáltam belőle.
Fóliába csomagolva 2-3 órát- de akár 1 éjszakát is lehet-, hűtőben pihetettem.
Másnap 3-4 sütőlapra helyeztem sütőpapírt és lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát kb. 3-4 mm-esre. ( Papírforma szerint 2 sütőpapír közt kell nyújtani, nekem nem volt rá szükség, nem ragadós a tészta, de úgy is lehet...)
Karácsonyi formákkal kiszaggattam úgy, hogy párosával legyen egy teli és egy középen lukas forma.
170 fokon 8-10 percig kell sütni. Vigyázat, maximum rózsaszínre, mert ha megég, akkor nem puhul meg!! Rácson kihűtjük.
A felülre kerülő sütidarabokat porcukorral meghintettem majd ezután lekvárral ( narancs, barack, ribizli, stb. ) összeragasztottam a párokat.


Fémdobozban rendkívül sokáig eláll és napról napra egyre porhanyósabb lesz!
Ajándéknak is tökéletes.
A recept ebből a könyvből származik, már évek óta visszatérő, jól bevált karácsonyi sütemény.

Célkeresztben:), vagyis rólunk írták....

Nem kell megijedni, most nem "úgy", mint múltkor....
Szerintem senkinek nem fog fájni:)
Az első rész itt olvasható, de folytatás következik! Izgalmas, mert nem tudjuk, ki kerül sorra.....

Elisa csókja, vagyis nürnbergi puszi most másképp..

Újrázás, mert az első adag majdnem elfogyott....
Ez a változat formailag is, a hozzávalók összetételében is picit más, de nem kevésbé finom és épp annyira addiktív.
Ami most, a finisben lényeges: 10 perc alatt összedobható, gyors sütemény, utána már csak a kiadagolás van hátra, újabb 5-10 perc maximum.


Elisa csókja-nürnbergi puszedli másképp

-5 tojás
-22 dkg cukor
-20 dkg darált pirított mandula
-20 dkg darált mogyoró
-26 dkg cukrozott citrom ill. narancshéj
-mézeskalácsfűszer, kardamon ízlés szerinti mennyiségben
-4 púpozott ek. liszt
-minimuffinformák vagy ostyalapok
-a díszítéshez kandírozott gyümölcsök

A hozzávalókat a fenti sorrendben összekevertem robotgéppel.
Előkészítettem a minimuffin formákat, de a biztonság kedvéért duplán papíroztam, mert ilyen formám nincs, így egyszerűen tepsibe kerültek.
170 fokon sütjük normál üzemmódon, vagy 150-en légkeverésen kb. 15 percig maximum. Nem szabad túl barnára sütni, mert kemény lesz!!!


Igazi karácsonyi illatú, fűszeres, gyümölcsös sütifalatkák!
55-60 db minimuffin forma lesz ebből az adagból, de természetesen süthető hagyományosan, 3-4 cm-es vagy nagyobb ostyalapokon is, csak akkor laposabbak lesznek....

Hozzám is eljött az angyalka....

Bizony, bizony-nálam is járt!!!
Már a múlt héten történt, de visszafogtam magam, mert tudtam, van, ahová később érkezik. Mivel már úgy hiszem, mindenhová odaért, így nem titkolózom többé!
Ez az angyalka bizony, nem más, mint Szepyke....
Nem elég, hogy a konyhája már zsúfolásig megtelt karácsonyi gasztroajándékokkal, -fáradhatatlan egy angyalkáról beszélünk-, arra is volt ideje, hogy személyre szóló ajándékokkal kedveskedjen.
A konyhám színéhez illő receptesfüzetecskét küldött, valószínű, tudta, veszélyes terep a konyha, néha ez-az borulhat, így védőfóliáról is gondoskodott....

Aztán a sokat emlegetett előre kinyújtott marcipán....Igen, amit csak rá kell borítani a tortára és máris kész. Jól látjátok, azt is kaptam egy édes kis angyalka valamint egy szép üdvözlőlap társaságában....

Szepyke,nagyon szépen köszönöm!!!!!!

Ja, és ne áruljátok el senkinek, de szerintem a havat is ő intézte...mert nem sokkal a postás után az is megérkezett! Itt a bizonyíték:

Íme, a macskák is élvezik! Nem tudom hogy bírják, de egész nap a hóban játszottak:

Kókuszcsókok egy kis citrommal

Próbálok az ünnepekig nagyjából tőmondatokban blogolni, kizárólag a lényegre szorítkozva. Ugyanis az idő szorít, a feladat sok, de az elkészült ételeket, sütiket szeretném még közreadni addig is... ( Tudom, ez a szűkszavúság még nem látszik, de holnaptól...csak recept és fotó maximum! )
Ráálltam az éjszakai sütésre, aminek egyszerű az oka: ha nappal teszem, akkor esélyem sincs, hogy azt a tempót bírjam, amit a család evésileg képes produkálni.... A múlt héten megsütöttekből gyakorlatilag csak nyomok maradtak, szinte a nulláról indulok:)))
Éjszaka más...Van esélyem eldugni egy jó részét az újabb adagoknak.:)

Ez a nagyon kókuszos, lágyan citromos könnyű kis süti a mai éjszaka produktuma.Szenzációsan jó páros a kókusz és a citrom, érdemes ezzel is kisérletezni!!
Csokit nem muszáj tenni rá, de az a kevéske egyáltalán nem nyomja el az alapízt.
Tökéletes tipp a maradék tojásfehérje felhasználására.


Citromos kókuszcsókok

-6 tojásfehérje
-25 dkg porcukor
-1 t.k. citromlé
-40 dkg kókuszreszelék
-2 citrom reszelt héja
-2 ek.étkezési keményítő
-4 cm-es ostyalapok, kb. 72 db
-6 dkg étcsoki megolvasztva

A tojásfehérjékből nagyon kemény habot vertem, közben folyamatosan adagoltam hozzá a porcukrot. Mikor már szinte szilárd a hab, akkor kevertem könnyed mozdulatokkal bele a citromlevet, 2 citrom reszelt héját, a kókuszt és a keményítőt.
A sütőpapírra elhelyeztem az ostyákat és vizes kézzel diónyi golyókat formáltam a masszából, kis csúcsot kialakítva, hogy a formája is tetszetős legyen.
125 fokon, ill. légkeverésen 100 fokon 25 percig sütöttem. Vigyázni kell, könnyen barnul!!!!


Mikor kihűlt, csokival díszítettem.
Száradás után jól záródó dobozban tárolandó. Kiadós édesség, 72 db lett belőle.
Hasonló kókuszos süti itt található, Ancsinál.

Vajaskekszek karácsonyra

Ancsika hívta fel a figyelmemet erre a nagyon jellegzetes aromájú, különleges vajas kekszre, amiről nekem egyből a kedvenc dán dobozos rágcsálnivalók jutottak eszembe.....Most már mondhatom: valóban isteni finomak!
De nem jöhetett volna létre ez a bejegyzés, ha nem küld nekem Ancsi hozzávalókat, arrak aromát és Butterschmalzot-mégegyszer köszi, Ancsi!!!
Mára annyit sikerült kideríteni, hogy országoktól függően az arrakot ( ami arab eredetű erős pálinkaféleség), rizsből, cukornádból vagy pálmafa nedvéből készítik, de manapság már datolyával és fügével is ízesítik. Szóval ez adja azt az átható, keleties illatot és ízt!
A Butterschmalz: a vajhoz hasonló, de sokkal sárgább és zsírosabb vajféleség. Azt hiszem, valóban helyettesíthető lehet a ghí-vel.
A recepten semmit nem változtattam, ugyanúgy készült, mint az eredeti.


Vajaskeksz- Butterplätzchen

-75 dkg liszt
-25 dkg porcukor
-4 tojás sárgája
-25 dkg puha vaj
-25 dkg vajzsír (Butterschmalz)
-2 e.k. Arrak aroma
-2 e.k. fehérbor
-fahéjas cukor a beforgatáshoz

A hozzávalókból linzerszerű tésztát gyúrunk, nem lesz nehéz, mert elég magas a zsírtartalma, szépen lehet vele dolgozni. Minimum egy órára hűtőbe tesszük, de amennyiben egy éjszakát ott tölt, akkor számolni kell vele, hogy lassan puhul vissza nyújtható állagúra.
Lisztezett deszkán kinyújtjuk kb. 4 mm-esre és karácsonyi vagy tetszőleges formákkal kiszaggatjuk. 180 fokon, vagy légkeverésen 160-170 fokon rózsaszínre sütjük. Nekem 10 perc kellett, ha tovább sül - félő, hogy megég!!

Nem forrón, de még melegen fahéjas cukorba forgatjuk.
Egy szép, nagy doboznyi illatos és finom sütemény lesz belőle...
Update: ahogy Gesztenye is javasolta a kommentben, elfelejtettem írni: más aromával, ha egyéb nincs kéznél akkor akár rummal, vagy erőteljesen gyümölcsös aromájú pálinkával is érdemes kipróbálni!!! Rontani biztosan nem fog az összhatáson!!!

Birssajjtól a birslekvárig...

Murphy törvénye is lehetne, hogy ami nem sikerül, az karácsony előtt nem sikerül. Ez történt velem, konyhai félkudarc. Azért fél-mert mentettem a menthetőt:))
Szóval, azzal kezdődött, hogy szembejött velem 12 szép birsalma. Azonnal lecsaptam rá, nosza, birsalmasajt is lesz karácsonyra...

Neki is fogtam, jó receptekből dolgoztam- de persze valami bibi mégiscsak lehetett - nem a receptekben, csakis a módszeremben, a kisebb változtatásokban.
Három gyanús momentum merült fel bennem: vagy túl hosszan főtt a gyümölcs, vagy nem elég hosszan a pép, vagy a kisebb adag cukor tette meg nem épp áldásos hatását.
Így esett, hogy 2 nap alatt nem kötött meg, nem lett belőle kiborítható és szárítható felület, mert a belseje olyan pudingszerű maradt. Gondolom, ez nem normális.....
Az íze azonban annyira tökéletes volt, nem hagyhattam veszni!! Ahogy volt, pár szem dióval együtt befőttesüvegekbe került-merthogy lekvárként meg isteni!! A kisfiam 2 napja kenyérre, kalácsra kenegeti, szóval nagyon finom valóban.
A sajt receptjét írom le, ha valaki így járna, mint én, akkor vagy főzze fel újra és dunsztolja( nekem erre már nincs energiám), vagy kerüljön hűtőbe üvegben - tökéletes csak úgy, nyalakodásra is, de pikáns linzerek töltésére is alkalmas!!!

Birsalmasajt / lekvár


-12 birsalma
-1,2 kg cukor
-2 citrom leve
-dió vagy mandula szemek, szeletek( opcionálisan)




Első lépésként mindenképp papírtörlővel a szöszöktől meg kell szabadítani a birseket. Aztán jön a darabolás, csumázás. A héj marad!!!
Ezeket a gyümölcsdarabokat puhára kell főzni, nekem kb. 3/4 óra kellett, de kuktában elég kb. 20 perc is. (Lehet, hogy ez volt sok??????)
Ezután lehámoztam, merülőmixerrel pépesítettem. Ekkor tisztán mérve 1,7 kg gyümölcspépem volt.
Ezt tettem fel egy nagy lábosban a cukorral, citromlével és felforraltam, főztem jó sokáig, kb. 30 percig -de valószínű mégsem elég sokáig.... (Istentelenül rotyog, vigyázat!!! )
Formákba mertem, szép kis virágos-muffinformába meg tepsibe, hogy felkockázzam....Hideg helyen várakozott...
(Amennyiben kiborítható lett volna, akkor ezután legalább egy hét-10 nap forgatás következett volna zsírpapíron, hogy tökéletesen kiszáradjon. Utána mehet zárt dobozba vagy celofánba.)

A többit már tudjátok, lekvár lett belőle. De annak tökéletes, az az íz, amit évek óta nem kóstoltam...
Lekvárként legalább annyiféleképp hasznosítható, mint sajtként. Most vigasztalom magam:)))) De tényleg, én már tudom is, mibe fog belekerülni...Addig is rájárunk kiskanállal:))
A pár szem dió, ami benne van, az meg hab a tortán!!
Bevált birssajt recepteket itt és itt találtok.

Virtuális éttermem

Belly hívott játékra - hozzuk létre saját, képzeletszülte éttermünk étlapját.
Hozzá hasonlóan én is inkább csak képzeletben teszem, a valóságban inkább köszönöm, de nem szeretnék éttermet. Aki a közelében dolgozott, az tudja igazán, mennyire komoly, állandó jelenlétet és figyelmet igényel.
Bizony, mellé is lehet vele fogni nagyon, nagyon...
Szóval, ha már választanom kellene, akkor inkább a szállodát irányítanám, az éttermet meg egy jó étteremigazgatóra és chefre bíznám:))
Vissza az étlapra. Tartok tőle, ha valóban komolyan kellene ezen gondolkodnom, nem csupán az én blogomon szereplő ételek kerülnének játékba, tudnék én az itteni blogokról szuper választékot összeállítani, figyelembe véve a szakma alapvető szabályait. A korlátozott sk. blog-választékomra való tekintettel ez utóbbitól most tekintsünk el...

Íme, az én étlapom:

Előételek:
-Sült zöldségsaláta
-Kukoricás lepény salsával
-Spenótos empanadas
-Cukkinis réteskosárkák
-Csirkemáj saláta
-Koronázási csirke

Levesek:
-Lencsegulyás
-Rozmaringos-parmezános burgonyakrémleves
-Francia hagymaleves
-Csípős kukorica krémleves
-Tárkonyos marharaguleves
-Szilvakrémleves tejberizsgombóccal

Főételek húsmentesen:
-Sütőtökös rizottó zsályával, kéksajttal
-Tagliatelle fészek zöldségekkel

Halételek:
-Pikáns halfilé sült paprikával
-Mandulás pisztráng
-Fetás-chilis tilápiafilé
-Spagetti a tenger gyümölcseivel

Húsételek:
-Pulykafodor nektarin chutney-val
-Mustáros csirke lencsesalátával
-Mogyorószószos csirkesatay
-Burgundi marharagu burgonyapürével
-Fűszeres fusilli marhahúsgombócokkal
-Sörben, mustárban pácolt karaj
-Ázsiai szűzpecsenyecsíkok zöldségekkel

Desszertek:
-Almás-gesztenyés palacsinta
-Gombóc Artúr kedvence
-Mákos guba de Luxe
-Kekszes, krémes almás süti
-Karamellás fügetorta
-Cukormázzal koronázott szedres muffin
-Melódia csokifagyi
-Mákos-karamellás sárgabarack fagyi


Péksütemények helyben sütve:
-Frissen sült panini
-Frissen sült parmezános kifli
-Diós és olajbogyós bagett

Hát, ennyi lenne viszonylag gyorsan összerakva.
Jó étvágyat!!!

Akinek továbbküldeném, az most Daisy, valamint Krisztina és aki majdhogynem druszám,Thrini! Persze, amikor idejük engedi-akár az ünnepek után is......

A játék szabálya:
Álmodd meg a saját étlapodat, a Te általad már elkészített/közzétett ételekből. A felsorolásba az ételeket linkkel szúrd be, hogy a hozzád betérő Látogatók meg is tudják nézni, mit is ennének. Készíts egy virtuális étlapot, 8-20 féle étellel, amit bátran és jó szívvel ajánlanál. Ha ezzel megvagy, küld tovább maximum 3 Barátodnak/Kollégádnak/Bloggertársadnak, így lesz ideje a játéknak szépen végig menni a gasztroblogokon.....

Mézeskalács reformosan

Nem nagyon reformosan, csak kicsit.
Csak annyira, amenyire a minőséget egyáltalán nem befolyásolja a felhasznált teljes kiőrlésű liszt. Ugyanis merem állítani, hogy ilyen mennyiségben észre sem lehet venni! Ugyanakkor a mézeseknél a rozsliszt, még a fehér is, egyenesen csodát művel: sokkal lazább és puhább lesz tőle a mézeskalács, a puszedli.
Ja, és a lényeg: úgy tudom, hogy ez kémiai szempontból szinte lehetetlen, de ez a mézes valóban azonnal puha!!! Nem kell sem 1, sem 2 nap-valóban azonnal fogyasztható!
Hogy miért: nem tudom, de bevált -10 éve ezt sütöm az azt megelőző sok kudarc után...
Maradok is ennél, bár egy kísérletet még Kiskukta mézesével is teszek idén, erről majd a napokban, később...


Mézeskalács reformosan

-20 dkg méz
-15 dkg barnacukor
-5 dkg vaj
-4 tojás
-10 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
-15 dkg fehér rozsliszt
-15 dkg simaliszt+ 3-4 ek.
-1 tk. fahéj, 1kk.szegfűszeg vagy ezek helyett mézeskalácsfűszer
-2 púpozott kk. szódabikarbóna
-csipet só

A díszítéshez:
-1 tojásfehérje + 15-20 dkg átszitált porcukor
vagy
-magok, szórócukor, zselé, csoki, stb.

Előző este teszem meg az előkészületeket: a mézet, a cukorral és a vajjal felolvasztom, kihűtöm.
Egyenként belekeverem a tojásokat.
Egy mélyebb tálban folytatom - a mézes masszához sorban adom hozzá a liszteket a szódabikarbónával és a fűszerekkel. Egy lágy, fakanállal keverhető masszát kapunk, nem kell megijedni.Legalább egy éjszakát altatom a tésztát, de ha több, az sem ártott meg neki még sosem.

Másnap előkészítek egy alaposan belisztezett deszkát, erre borítom a még mindig elég lágy tésztát. Hozzáadok még ekkor kb. 3-4 púpozott evőkanálnyi simalisztet, látszik majd, mennyi az a mennyiség, amivel a tészta gyúrható-nyújtható, de azért még puha állagú lesz.
Kb. 3-4 mm vastagra nyújtom és karácsonyi formákkal kiszaggatom.
Eközben már elő is melegítem a sütőt, mert ha ügyesek vagyunk a szaggatás és sütés mehet párhuzamosan is. A sütőpapír ebben az esetben is jó szolgálatot tesz.
Nálam légkeverésen ment a sütő, a mézesek viszonylag vékonyak voltak ( bár a szódabikarbónától szépen dagad!!), nagyon gyorsan megsült. Én 7 percnél tovább nem is sütöttem, mert ha megbarnul, akkor kiszárad és tényleg nagyon kemény lesz..... (Gyengébb sütőben sem kell 12 percnél több!)


A szódabikarbónáról pár szót: lehet kevesebbet is használni, ekkor laposabbak, de könnyebben díszíhetőek lesznek a sütik, ám a megfelelő mennyiség garantálja a kellő puhaságot!

Mikor kihűlt, tetszés szerint díszíthető.
Amennyiben nem cifrázom, sütés előtt egész tojással átkenem-fényesebb lesz. Ha díszítjük, akkor ez felesleges.
Háááát, az írókázás láthatóan nem az erősségem:)) Egyrész zacskóval dolgoztam, nincs írókám. Másrészt sem nagyon ügyes, sem gyakorlott nem vagyok...Azonban mivel nem igazán szeretjük a cukrot a fogunk alatt, ezért csak elenyésző mennyiség került megrajzolásra.
A fenti adagból 100 db körül lesz , ez persze a vastagságtól is függ.
Hónapokig eláll fémdobozban, légmentesen lezárva, hűvös helyen.

Édes körtébe fészkelt sokmagos csirke

Látható az utóbbi receptekből, hogy mióta elkapott a "karácsonyi hajtás" nevezetű láz, azóta kifejezetten hétköznapokra szóló, egyszerűbb ételek nem annyira sorakoznak itt. Pedig ezeket esszük jobbára, sok főzeléket, olaszos tésztát, rizottókat. Többnyire olyat, ami már szerepelt. A hétvégék kivételek, olyankor igyekszem valami újjal előállni.
Ez is ilyen, nem az a megszokott, de valójában egyszerű hozzávalókból könnyedén elkészíthető finom ebéd.
Mondhatják sokan, megint csirke...Igen, de a gyerekek a szárnyasokat részesít előnyben, nehéz velük a vörös húsokat elfogadtatni továbbra is.
Szóval csirkeétel ez, de lehet akár pulykából is, akkor aztán el tudom képzelni a karácsonyi menüben. Akár meleg előételként, akár főfogásként is-már ha a család kedveli a hús-gyümölcs utánozhatatlan duóját.

Édes körtébe fészkelt sokmagos csirke

- 40 dkg csirkemellfilé
- 2 ek. olívaolaj
- ízlés szerint fenyőmag, mandula, szezámmag, napraforgómag, tökmag
- 1 evőkanál méz
- 4 db körte
- ízlés szerint só
- 15 dkg trappista sajt

A csirkemellet apró kockákra vágtam.
Egy serpenyőben a felforrósított olívaolajon kicsit megpirítottam a magokat,
rátettem a mézet, azután hozzáadtam a csirkemellkockákat. Megsóztam, és nagy lángon hirtelen megpirítottam. Aki gondolja, maradhat a sűrű kevergetásek mellett az egyszerű pirításnál, de pár perces párolás sem árthat.
Eközben a körtéket félbevágtam, talpat alakítottam ki rajtuk, a belsejét karalábévájóval kiszedtem ( ezt későbbi felhasználásra kis citromlével meglocsolva félretettem), majd a gyümölcsöt egy tepsibe sorakoztattam.


A tűzálló tálat olajjal vékonyan átkentem.
A pirított magvas csirkehúst összekevertem a megreszelt sajttal, és a tölteléket a körtékbe kanalaztam. Mellé pakoltam a maradék körtegömböket és azt a húst, ami nem fért a gyümölcsbe.
180 fokon, vagy légkeverésnél 170-en – szép pirosra sütöttem néhány perc alatt.

Előételként fogyasztva nem kíván köretet, mert az maga a körte. Ha gazdagabban kínáljuk főfogásként, akkor én citromos-mazsolás rizst tálalnék mellé.....
Aö ötlet innen származik.

Nürnbergi mézeskalács - Lebkuchen

Az idei adventi időszak eddigi Nr. 1-ja!!!
Még sosem sütöttem, de Ancsika bíztatott, hogy ezt nem hagyhatom ki. Tökéletesen igaza volt...A családomat teljesen elvarázsolta!

Van azonban ebből fakadóan egy nagy problámám....
Kíváncsi is volnék, ti hogy oldjátok ezt meg....Konkrétan: egyszerűen nem tudom abban a tempóban gyártani a karácsonyi sütiket, hogy jelentős mértékben ne csappanjon meg a mennyisége. Félő, hogy szentestére elmondhatom, hogy a sütisdobozok nyomokban süteményt is tartalmaznak:)

No de térjünk vissza a nürnbergi mézeskalácshoz....
Megtévesztő az elnevezés, hiszen ez a tipikusan német adventi finomság nem tartalmaz mézet. Mézet nem, ellenben csupa ínyencséget igen: ez kérem egy meglehetősen ütős édesség, liszt nélkül, ahogy majd a receptből kitűnik.
Mindenképp javaslom megkóstolni, nehéz leszokni róla...
Ancsika receptje itt található csodaszép fotóval együtt, de azért leírom, mindenképpen meg kell örökíteni!

Nürnbergi mézeskalács-Lebkuchen

-5 tojás
-500 g cukor
-250 g darált mandula
-250 g darált mogyoró
-100 g cukrozott citromhéj
-100 g cukrozott nanarncshéj
-1/2 citrom reszelt héja 1 cs. mézeskalács füszerkeverék
-nagy kerek ostyalap (70mm)

A továbbiakban is nagyjából Ancsi leírását idézem, szinte ugyanígy készítettem.
Minden hozzávalót össze kell keverni, ráhalmozni a kerek ostyalapokra és 175°-ra előmelegített sütőben 25 percig sütni. Mivel nálam az ostyalapok 50 mm-esek voltak, így a sütik is kisebbek, ezeknek elég volt 15 perc is!
Vigyázni kell, hogy ne száradjon ki, mert akkor kemény lesz. Többször a sütőbe kell kukkantani és amint kezd a teteje színt kapni azonnal ki kell venni. Ha kézzel megnyomjuk a tetejét, viszonylag puhának kell lennie.
Teljesen hagyjuk kihűlni, majd ízlés szerint a tetejét bevonhatjuk csokoládéval, de maradhat meztelen is.


Amint látható, az elkészítése jóval egyszerűbb, mint a hagyományos mézeskalácsé, az összekeverés után már csak az ostyákra kanalazás van hátra, szóval gyorsan megy valóban. Az íze pedig.....csupa mogyoró, mandula, citrusok és karácsonyi fűszerek....
Egyszóval: isteni!!!!
Szokás szerint készítettem egy db-bal próbasütést...Jól tettem, mert valószínű nagyon nagyok voltak a tojások, így még 2 ek. szilárd anyag szükséges volt ahhoz, hogy ne folyjon le a süti az ostyáról, dehát a tojások nagysága minden süteménynél meghatározó.

Elhárult az akadály, vagyis pakkot kaptam!!!

Múlt héten ajánlott nekem Ancsi egy szenzációs süteményt, ami szerinte kihagyhatatlan. Persze hittem neki, hiszen süteményben (is) káprázatosakat alkot, így megpróbálkoztam Ausztriában a szükséges hozzávalók beszerzésével. Sikertelenül.
Bár a Butterschmalz nem volt ismeretlen, de " arrak" aromát nem kaptam, mégcsak nem is hallottak róla. Megvigasztaltam magam, hogy nem a világ, sütök majd mást...
Erre ma délelőtt majdhogynem a postás ébresztett, és mit gondoltok, mi volt a csomagban, na mi????
Hát ez....

Na, épp az aroma felirata olvashatatlan, higgyétek el, arrak van ráírva valóban....

Sokat utazott, rekorder sütemény lesz belőle, ha azt nézzük, hogy a pótolhatatlan hozzávalóknak hány km-t kellett megtenni....
Úgyhogy most már senki nem menekül, bizony a napokban nálam is el fog készülni a Butterplatzchen, ez a jellegzetesen aromájú, finom karácsonyi sütemény.....( Bocs, de nincs a billentyűzetemen umlaut.....)

Nagyon köszönöm, Ancsika!!!!!

Szegény karácsonyi kaktuszom se maradjon le a megörökítésről....

Megérdemli, telis tele van még bimbókkal.....

Ananászos pulyka római tálban

Kezdem azzal, hogy a római tálam eltörött-így nem abban sütöttem, de tűzállóban is működik a recept. Ideálisnak tűnt már első olvasatra, mert már le sem merem írni, de ez is egy sietős napon készült-nálam csupa olyan van:)))
Így utólag belegondolva akár karácsonyra is illik a menübe a pulyka miatt, a különleges fűszerezése okán, az ananásszal pedig sokak kedvence lehet ez az étel.
Több fotót most inkább nem teszek fel, mert azon melegében meg is ettük és bevallom, tálaláskor egy kicsit szétcsúsztak a rétegek, ami azonban az ízélményen cseppet sem rontott.


Ananászos pulykamell római tálban

- 70 dkg pulykamellfilé
- 1 doboz ananászkonzerv
- 15-20 dkg trappista sajt
- 20-25 dkg bacon
- 2 fej vöröshagyma (nálam kimaradt)
- 4 gerezd fokhagyma
- 3-4 ek. olaj
- 1 kávéskanál só
- 1 kávéskanál feketebors
- 1 kávéskanál currypor
- 1 kávéskanál szegfűszeg
- 1 kávéskanál mustár
- 2 dl tejszín
- 1 dl tejföl
- 1 dl ananászbefőttlé ( opcionális)

Az apróra zúzott fokhagymát, a mustárt, a sót, a borsot, a curryt, a szegfűszeget az olajban jól elkeverem. Megforgatom benne a felszeletelt pulykamellek mindkét oldalát.
Római tál aljára, vagy mint nálam, egy sima tűzálló tálba egy sorban elhelyezem a hús felét. Erre kellene tenni az egyik fej karikára vágott vöröshagymát szépen elosztva - nálam kimaradt, valahogy nem kívántam hagymát az ananászhoz, de ez ízlés kérdése.
Most következik a bacon, amellyel megrakom a tetejét úgy, hogy a vékonyra szelt szalonna eltakarja az egészet. Majd ismét pulykamellet és ananászbefőttet, karikára vágott vöröshagymát (kihagyva) és szalonnát rétegezek.
(Ha maradna a pácléből, az utolsó sor húsra locsolom.)
A tejszínt és a tejfölt 1 dl ananászlével jól kikeverem, és ráöntöm a tetejére. ( Az ananászlé nálam nem játszott, jól gondoltam, enélkül is maradt lé még az ételen-nem hiányzott....)
Egyenletesen meghintem reszelt sajttal.
A tálat lefedem, és közepes lángon puhára párolom. A sajt ropogósra sül, ínyencek a trappista helyett füstölt Karaván sajtot is használhatnak.
Bármilyen burgonyaköret illik hozzá.
Valószínű, ha római tálat használtam volna, abba "belefért" volna az ananászlé is, így azonban sok lett volna a folyadék.
A fűszerezés elég pikáns, nekünk ízlett, de ha valaki túl soknak tartja, akkor kedvére elhagyhat vagy hozzátehet természetesen.
A recept csirkére íródott eredendően, szerintem egyformán finom ezzel is, azzal is.
Itt találtam.

Bár még nincs karácsony, de a hangulat kedvéért....

Tükör önmagunknak.....

Niki és Orsi küldte nekem a kérdést: megmutatnám-e a legcikibbnek tartott fotóimat ill. mellettük a ma már nem annyira vállalható bejegyzés-szövegeket.
Meg én, miért is ne???
Mellékelve hozzájuk, hogy mikor elindítottam ( utólag alaptalanul nagy bátorsággal ) ezt a blogot, nem kicsit nem tudtam fotózni, hanem szó szerint egyáltalán nem. Ez aztán meg is látszik.....

Ha egy szóval akarom jellemezni: borzalmasak. Ez az igazság....

Nem állítom 11 hónap után sem, hogy most már tudok fényképezni. Most sem tudok, csak kísérletezem, próbálkozom. Nagy gátat jelent számomra, mint sok másnak is valószínű, az időhiány. Bele kellene magam ásni a fotózás rejtelmeibe-minimum egy szakkönyv elolvasásának erejéig. Az, hogy vacak a gépem, az nem lehet kifogás - vannak sokan, akik egyszerű kis masinákkal is kiváló fotókat produkálnak.
Szóval szerény véleményem szerint itt a sorrend nem feltétlenül a profi fényképezőgép megvásárlása, majd a tanulás, hanem fordítva: az ruházzon be ilyesmire, aki már az egyszerűbb géppel is mások számára élvezhető, esztétikus képeket produkál....

Néha jó, ha az ember tükröt tart magának. Nem ferdét, csak őszintét.
Nem árt, ha tisztában van az ember saját gyengeségeivel.
Persze nem szabad abba a hibába esni, hogy a profi fotósokhoz hasonlítjuk magunkat, mert ez azzal jár, hogy már ma töröljük is a blogunkat:)))
Azonban az csakis hasznos lehet, sőt, szükséges is, ha figyeljük azokat, akiket érdemes (sokan vannak szerencsére), nagyon sokat tanulhatunk belőle.
Biztos vagyok benne, hogy a gyakorlottabbaktól kérdezni, ezzel beismerve hiányosságainkat-sosem szégyen. Bár ezzel együtt sem valószínű, hogy valaha is utolérjük őket, de nem is ez a fontos, nem ez a cél...
Mindenkinek magának kell tudnia, éreznie, hogy napról napra, évről évre halad valami felé, fejlődést produkál abban, amit csinál.
Ez kell, hogy legyen a mozgatórugó, enélkül semmivel nem érdemes foglalkozni. De ez az én személyes véleményem, ezzel sem muszáj egyetérteni...
Ciki-szöveget nem mellékelek, szerintem elég, ha "visszalapoztok" a blogom legelejére....

Végül, hogy valamennyire a fotózásos-komplexusaim oldjam:D, azt is megmutatom, pillanatnyilag melyik a 2 kedvencem, amin persze még mindig lehet találni bőven kifogást...Én azért ezeket most szeretem...

Olyanoknak gurítom a labdát tovább, akik önként vállalták ezt az önvizsgálatot: a három bátor blogger Szepyke , Chef Viki és Max....
Természetesen bárkitől, aki kedvet érez visszanézni a múltba, kíváncsian várom a választ a tükör-kérdésre!!

Karácsonyra: drezdai stollen kalács helyett-stollen golyók

Ezt a hagyományos német karácsonyi kalácsot, a drezdai stollent vagy stollnit-ki hogy nevezi - minden évben meg szoktam sütni. Jó előre elkészíthető, mert a hetek elteltével fóliába csomagolva és hűvös helyen tárolva csak finomabb lesz!!
Tavaly még ilyenkor nem blogoltam, nem fotóztam, így az eddigiekről nincs kép.
Az idén ráadásul egy merész újításba fogtam-így a stollen most kalácsból pár falatnyi golyókká avanzsált.
Az ötletet az adta, hogy a kedvenc pékségünkben már tavaly karácsony előtt is megjelent ez az új, szokatlan forma, rögtön meggyőzve róla, hogy igen, ez így is nagyon finom!!
Új receptet konkrétan erre sehol nem találtam- így az összetétel maradt az eredeti. A sok hozzávaló senkit ne ijesszen el- ez így lesz finom!!
A kalács "extra tartalmát", vagyis a szárított gyümölcsök-magok-marcipán arányát kedvünkre és ízlésünk szerint változtathatjuk, a lényeg, az össztömeg változatlan legyen.


Drezdai stollen golyók ( vagy kalács)


I.
-1 dl langyos tej
-1 kk. porcukor
-5 dkg élesztő
-kevés liszt

II.
-1,5 dl langyos tej
-1 egész tojás
-10 dkg porcukor
-1 vaníliás cukor
-csipet só
-1 citrom és 1 narancs reszelt héja
-fél-fél kk. őrölt fahéj és szegfűszeg
-1/4 kk. őrölt szerecsendió
-20 dkg lágy vaj
-50 dkg liszt

III.

-20 dkg mazsola, 3 cl rum
-7,5 dkg kandírozott citromhéj
-7,5 dkg kandírozott narancshéj
-5 dkg hámozott, darabolt mandula
-20 dkg marcipánmassza ( opcionálisan)

IV.
-7,5 dkg vaj
-7,5 dkg porcukor

Az I. fázisban a langyos, cukros tejben felfuttatott élesztőt egy kevés liszttel elkeverjük és 10-15 percig letakarva kelesztjük.

A II. fázis:
A maradék tejet elkeverjük a tojással, a porcukorral, a vaníliás cukorral , csipetnyi sóval, a fűszerekkel, a citrom és narancs lereszelt héjával, a megolvasztott vajjal. Ezt a keveréket 2-3 részletben adjuk az átszitált liszthez, beledolgozzuk az I. fázisban felfuttatott élesztős keveréket is.
A robotgép dagasztóspiráljával min. 10 percig dagasztjuk, hogy szép, fényes textúrájú tésztát kapjunk.
A liszt mennyisége minőségtől függően változik, amennyiben nagyon folyósnak, lágynak találnánk több perces dagasztás után is, akkor annyi lisztet adjunk hozzá, hogy egy nem túl kemény, ám formálható tésztát kapjunk. Azért ezzel óvatosan bánjunk, ilyenkor biztosabb a "többször-keveset hozzáadni" elv.
Konyharuhával letakarjuk és duplájára kelesztjük.

III.
Míg a tésztánk kel, addig a mazsolát leöblítjük és rummal meglocsoljuk.
Ha a kalácsunk már szépen megkelt, akkor lisztezett deszkára borítjuk, átgyúrjuk, beledolgozzuk a mazsolát, a gyümölcsöket és a mandulát.
Egy viszonylag zsíros tapintású, nem túl kemény, de rugalmas, szépen formázható tésztát kell kapnunk.
Mivel most golyókat készítettem, így belekerült ebben a fázisban a kockákra vágott marcipán is, de ez kimaradhat tetszés szerint.( Ha hagyományos kalácsot készítek, akkor a marcipánt egy rúdban helyezem bele középre.)

Ebből a tésztamennyiségből kb. 48 golyót formáztam. A tepsiben sütőpapírra ültettem őket, ( 2,5 tepsire volt szükségem) , még 20 percet kelesztettem majd 170 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem. Vigyázat, nem szabad túlsütni, inkább rózsaaszín legyen, semmiképp ne barna, tehát inkább célszerű visszavenni a hőt, ha pirulna a tészta!!

IV.
A golyókat még melegen átkentem olvasztott vajjal és alaposan meghintettem porcukorral.

Hogy ebben a golyó formában meddig áll el-ezt nem tudom, de rettentő gyorsan párolog....
Valószínűleg még az ünnepekig kalácsformában is elkészül. Ám ha valaki korábban szeretné, akkor természetesen a kalács formázását is szívesen leírom!
Chef Vikinél találhatók mini stollenek, ami szintén nem a megszokott kalácsforma.....