Csokis-fahéjas-diós kuglóf gombóckákból.....

Hogy ez eddig hogy is maradhatott ki az életemből-nem tudom. De óriási hiba volt.
A tömör, egyöntetű családi vélemény szerint: eddigi legfinomabb kalács vagy kuglóf, amit mostanában sütöttem...
Köszönet érte Gesztenyének, akinél szombaton bukkantam rá, köszönet természetesen Judithnak, aki először sütötte.
Egyszerűen szenzációs, csokirajongók ki ne hagyják semmiképp!!!
Picit kell ugyan a formázással szöszmötölni, de aki szereti a kelő tészta gyurmicolását, mint én, annak ez is élményszámba megy:)
A hozzávalókon csak egy keveset változtattam......

Csokis-fahéjas-diós kuglóf

-3 tojássárgája
-6 dkg olvasztott, kihűlt vaj
-2,5 dl tej
-csipet só
-55 dkg jó minőségű liszt
-10 dkg cukor
-2 csomag vaníliás pudingpor
-10 gr száraz élesztő
-reszelt citromhéj

Csokoládé krém:

-8 dkg vaj
-8 dkg cukor
-1 tojás
-1/2 tk mandula kivonat
-4 dkg liszt
-8 dkg étcsoki
-1 dkg kakaó

Ezenkívül:
-3/4 csésze durvára darált dió
-1/3 csésze juharszirup vagy méz
-2 ek olvasztott vaj
-10 dkg cukor
-1 tk őrölt fahéj
-olvasztott vaj, kenéshez

A tészta dagasztása most is a gép dolga maradt, másfél órán át dolgozott. Szép, ruganyos, sárgás, könnyen formázható tészta lesz az eredmény.
Ezalatt készült el a csokikrém: a vajat és a csokit megolvasztottam, kicsit kihűtöttem. Kikevertem a cukorral, tojással, liszttel, aromával és a kakaóval. Alufóliába csomagoltam, amolyan hurka alakúra és negyed órán át a mélyhűtőben pihentettem, hogy jól vágható legyen.
A megolvasztott vajat a mézzel kevertem össze.

Mikor a tészta megkelt, elosztottam kétfele, mindkettőből megintcsak amolyan hurka alakot formáltam és mindkettőt 10 részre osztottam.
A csokitölteléket is 20 egyenlő részre vágtam, gombócoltam.
A tésztadarabkákból is golyókat alakítottam, középen erősen ellapítottam, ide került a csokis rész. Ahogy a szilvás gombócot is formálom, úgy igazítottam ezt is szabályos gömb alakúra, a tésztát szépen a csoki köré rendeztem.
Ekkor a kivajazott kuglófforma aljába borítottam a diót, rá pedig a vajas-mézes masszát.

Elvileg minden tésztagombócot egyenként meg kell forgatni olvasztott vajban, majd meghempergetni a fahéjas cukorban. Én egyszerűsítettem: a gombócok alját lekentem vajjal, betettem a formába, felülről ismét átkentem és megszórtam a fahéjas cukorral. A golyókat nem szabad túl szorosan rakni-még kelni fog! Nekem 3 rétegben fértek el, így is az amúgy nagyméretű kuglófformából ki akart szabadulni a vége fele:))) Szóval kis formában elkezdeni nem ajánlatos!!!
Még fél órát kelesztettem, majd légkeverésen 15 percig 175 fokon, 15 percig pedig 160 fokon sütöttem úgy, hogy félidőben letakartam.

A kiborítás nem volt bonyolult, de kicsit azért a karamellizálódott rész ragaszkodott a forma aljához. Szépen, óvatosan kell meglazítani körülötte a formát-ezért is jó ebben az esetben is a szilikon.

A dió a mézben csodásan karamellizálódik, fantasztikusan jól illik a vaníliás, fahéjas, csokival teli tésztához.
Ahogy Jade is említi: hozzá egy csésze finom kávé, és mindent rózsaszínben látunk:))