Most akkor moszkauer vagy florentin?

Meglehetősen nagy zűrzavarral találtam magam szemben a moszkauer kontra florentin elnevezés tekintetében. Valójában jelen pillanatig nem tudom eldönteni, mi is a kettő közt a különbség, van-e egyáltalán. Formailag találkoztam tallér formával is, szeletelt változattal is-talán ettől függ? Nem tudom....
Egy biztos: létezik a moszkauernek olyan változata is, amelyik omlós tészta alapra készül. Ez nem az, ez az egyszerűbb, gyorsabb, valamint szerintem az ütősebb verzió. Felhívom a figyelmet, hogy kifejezetten addiktív aprósüti:)
Ez most a saját ízlésem szerint összeállított arányokkal készült, kb. 1 kg lesz belőle. Ez ne tévesszen meg senkit, mivel nagyon csak kapós lesz!

Moszkauer/ florentin

-20 dkg dió durvára darálva
-8 dkg mandulalapocska
-12,5 dkg cukrozott narancshéj nagyon apróra összevágva
-4 dkg citronát
-14 dkg vaj
-14 evőkanál tejszín (több, mint 2 dl)
-14 dkg cukor
-9 dkg liszt
-kb. 15 dkg étcsoki a bevonáshoz

Az ügymenet roppant egyszerű:
a vajat, a tejszínt és a cukrot lassú tűzön, állandó kevergetés mellett óvatosan összeolvasztjuk. Mikor felforrt le is vesszük azonnal és hozzákeverjük a a durvára őrölt diót, a mandulalapocskát, az apróra vágott cukrozott narancshéjat, a citronátot és a lisztet. Ennyi. Kész is vagyunk, jöhet a sütés.
Sütőpapírral bélelt tepsibe kb. 4-5 cm távolságra rakosgatjuk egy teáskanállal ezt a tésztát, a kanál hátával kissé ellapítva a halmokat.
170-175 fokos sütőben 10-12 percig sütjük.
Amint a széle barnulni kezd, kész is van, bár még lágy a felülete, de meg fog szilárdulni. Nem lehet azonnal leszedni a papírról, de pár perc múlva simán menni fog.

Ekkor kihűtjük, majd olvasztott csokival a sima felét, amin sült, ecsettel szépen átkenjük olvasztott csokival.
Rácson vagy sütőpapíron hagyjuk megszáradni. A tárolás itt is fémdobozban ajánlott, az egyes rétegek közé tegyünk papírt, ne ragadjanak össze. A sok-sok dió a cukrozott narancshéjjal, a keserűcsokival megfejelve: nagyszerű süteményt eredményez. Kihagyhatatlan!
Jó étvágyat!