Vaníliás kifli

Nélküle nem lenne igazi a karácsony-gyermekkorom elmaradhatatlan ünnepi ízemléke.
A klasszikus, de most porcukor nélkül. Csakis azért, mert a gyerekeim így szeretik. De semmi akadálya, hogy a végén vaníliás porcukorba forgassátok-úgy is nagyszerű sütemény.
Maradjunk annyiban, hogy minden formában remek!



Vaníliás kifli

-25 dkg liszt
-25 dkg vaj
-7 dkg porcukor (vagy xukor)
-10 dkg finomra darált mandula/ vagy dió/ vagy mogyoró
-1 csipet só

A bevonathoz:
-8-10 dkg jó minőségű étcsoki
vagy
A hempergetéshez:
-6 dkg porcukor
-2 ek. vaníliáscukor

Az összes alkotórészt homogén anyaggá gyúrtam össze. (Könnyebben megy, ha a hideg vajat a reszelő durva fokán a lisztre reszeljük.)
A tésztagombócot legalább fél órára hűtőbe tettem, majd lisztezett deszkán hengerré formáztam. Ebből vágtam le jó diónyi darabokat, amiket kb. 5 cm-es kis hurkákká hengergettem, majd kiflivé hajlítottam.
Az előmelegített sütőben 175 fokon megsütöttem, de semmiképp nem szabad ennek sem barnulni, maradjon világos színű. Kb.10 perc alatt elkészül.
Aki akarja, az forrón öltöztesse fehérbe, vagyis forgassa meg a vaníliás cukorban.
A másik esetben ki kell hűteni és olvasztott csokiba mártani a kiflik végeit. Rácson hagytam megszáradni.



Fontos! Amennyiben diót vagy mogyorót használunk, akkor elég 21 dkg vaj is a tésztához.
Nem túl nagy adag (kb.25-30 duci kifli lett belőle), érdemes duplázni ezt a finom, porhanyós sütikét, mivel minél tovább áll fémdobozba zárva, annál finomabb lesz.
(Időközben elkészült a pocukros 2. adag is, de már ezt ma nem fotózom....Később remélem sikerül:) )
Jó étvágyat!
Karácsony előtt ez volt az utolsó receptem, ( bár pár soros köszöntő még lesz), ami kimaradt, azt majd két ünnep közt hozom. Elvégre szilveszterkor is eszünk:)