Ha úgy vesszük, hogy csupán a kuglófsütésem melléktermékeként készült, nem is rossz, ugye?? Mostantól fogva már tudom, mi lesz a maradék tojásfehérjék sorsa!
A pavlova tényleg nem véletlenül került be a nagy klasszikusok közé és annyira jól variálható ínyencség, hogy még sok-sok próbát kell vele tennem...
Elsőnek csak egyszerűen, gyümölccsel és mini méretben - az arányokat és a gőz felett felverés ötletét köszönettel Vimizó Hajnitól átvéve.
További variációk már sorakoznak a fejemben, a nyár pedig kiváló lehetőségek tárháza....
Mini pavlovák-12 darabhoz-3 tojásfehérje
-21 dkg porcukor
-9 csepp ecet
-tejszínhab kevés porcukorral kemény habbá verve
-savanykás gyümölcs
A tojásfehérjét a porcukorral és az ecettel felvertem félig, ezalatt egy lábosban vizet forraltam. Gőz felett fejeztem be a műveletet, itt addig harcoltam a habbal, míg szinte megállt a levegőben.
Ekkor habzsákba töltöttem és 12 karikát formáztam, aminek-ha elég kemény a hab-, van egy centis pereme. Mindenképp célszerű sütőpapírt használni, enélkül nehezen lehet szerintem a habkarikákat leszedni a sütőlemezről. Nem érdemes kockáztatni...
A villanysütő feladta a leckét, hiszen jóval lassabban hűl le 180 fokról 100-ra, ami ez esetben kívánatos volna.
Így gondoltam egy merészet és 150-re állítottam a sütőt, így tettem be a sütiket, majd ezt vettem vissza azonnal 100 fokra. A kéregképződést 5 perc múltán ellenőriztem, megvolt :)) Kb. 45 percig sütöttem 100 fokon, ennél tovább nem láttam szükségesnek szárítani. ( Nagyobb méretnél a sütési idő hosszabb lesz!)
Miután kihűlt, tejszínhabbal megtöltöttem, ribizliszemekkel megszórtam. Jóval több gyümölcs került rá, mint a fotón, ahol azzal a problémával kerültem szembe, hogy a tejszínhabról a gurulós szemek imádnak lemászni-így minimális mennyiséggel fényképeztem, azt is nagyon gyorsan kellett végrehajtani.Folyt. köv.


(Tudom és látom, a marcipán láthatatlan. Pedig benne van, de a színe, hát az nem túl feltűnő, no meg a rossz fényviszonyok...)

Érdemes várni vele pár órát, csodásan összeérnek az ízek. Másnap is tökéletes!

A középső fotón látható ( ahol a tetején a süti picit lukas:DD ), hogy forrón még belül folyós az állaga, mire kihűlt, addigra pudingszerűvé dermedt.

Semmi kecmec:
Dehogy visszatérjek a recepthez: a fenti fotókon látható módon batyukat formáltam és még 20 percig így kelesztettem őket a tepsiben. Ekkor jött a tojásos lekenés, majd be velük a 180 fokos sütőbe kb. 25-30 percre (légkeverés 160 fok), hadd süljenek szép pirosra.





Míg sül, addig elkészítjük az öntetet, ez az én verzióm: megolvasztottam mikroban a csokit és kikevertem a vajjal, több részletben adagoltam hozzá a tejszínt. Amennyiben nem volna egynemű, kicsit melegítsük( óvatosan ), ekkor a vajdarabok szépen elsimulnak a csokiöntetben.

Szerintem guszta...

