Mandulás rizspuding

Ami szerintem valójában gyümölcsrizs, megbolondítva pirított mandulával. Mindegy minek nevezzük, tény, hogy extra sebességgel be lehet lapátolni. Na és persze mindig kevésnek bizonyul a mennyiség:))
Bocs, hogy megint jövök itt a meggyel, holott lement a szezonja- ha ma készíteném, akkor szeder vagy áfonya volna a tetején. Lényeg, hogy bármilyen gyümölccsel tökéletes!
Az édesség alapjául szolgáló tejberizshez a saját, jól bevált arányaimmal írom a receptet:

Mandulás rizspuding

-20 dkg rizs
-bő fél liter tej (ha nem puha a rizs, akkor több is kell)
-csipet só
-15 dkg cukor (ízlés szerint )
-10 dkg mandulaszirom
-1 kk. mandula aroma vagy egy löttyintésnyi Amaretto
-4 dl tejszín

Az öntethez:
-15 dkg magozott meggy vagy más gyümölcs
-5 dkg cukor

A rizst annyi vízzel, amennyi ellepi felforralom. Hozzáadom a csipetnyi sót. Ettől kezdve igen lassan főzöm, a tejet többször adagolva. Itt található, hogy miként is készítem ezt mikróban-egyszerűbb szerintem. ( Elárulom, másként nekem mindig leégett.)
A cukrot akkor adom hozzá, mikor még forró, de már kész, a rizsszemek puhák.
Teljesen ki kell hűteni.
Eközben elkészülhet a gyümölcsöntet: ez nem több, mint a cukrot picit karamellizálom és rádobom a gyümölcsöt. Épp csak pár percet kavargatom, míg kevés levet ereszt.
A mandulaszirmot szárazon megpirítom.
Mikor a rizs teljesen hideg, akkor kb. a fele adagot botmixerezem. Azért csak a felét, hogy krémesebb is legyen, de a rizsszemek is felismerhetőek maradjanak benne. Ezután a mandula nagyrészét belekeverem, hozzáadom az aromát vagy az Amarettot, finoman beleforgatom a kemény habbá vert tejszínt.
Tálaláskor a rizsre kerül egy adagnyi gyümölcsöntet és némi pirított mandula. Hűtőben másnapig is eláll.
Az alapötlet a TV Paprikából.

Bavette cukkinivel, zöldfűszeres krémmártásban

Amilyen hosszúra sikerült az elnevezés, olyan gyors nyári ebéd. Igaz, picit bonyolítottam azzal, hogy mivel különösen kedveljük mostanában a fokhagymás olajjal átkent, sütőben ropogósra sütött cukkiniszeleteket-ez egy fázist nyújtott a műveleten, na de ez sem katasztrofális. Hiszen a sütőben pirítás a legpraktikusabb találmány kontra olajban sütögetést tekintve. Szóval tényleg nem egy nagy mutatvány, ám annál finomabb!

Bavette cukkinivel zöldfűszeres krémmártásban

-1 doboz Barilla Bavette ( 50 dkg)
-3 zsenge, de nem miniatűr cukkini
-2 -3 gerezd fokhagyma
-3 ek. olívaolaj
-só
-bors
-fél doboz mascarpone (12,5 dkg)
-3 dl tejszín
-2 nagy csokor petrezselyem

A sütőt előmelegítettem, az egyik cukkinit vékony karikákra vágtam. A sütőpapírt egész vékonyan lekentem olívaolajjal, erre kerülnek a cukkinikarikák, majd ecsettel átkentem őket fokhagymás olajjal ( Ha ez nincs, akkor 1 gerezd zúzott fokhagymát keverjünk el 1-2 kanálnyi olajban és ezzel kenegessük.) Ez így mehet is 180 fokra a sütőbe. Túl sok időt nem igényel, talán 10 perc alatt el is kezdett pirulni, ekkor ki is vehetjük.
Eközben a tészta is épp megfő.
Szintén párhuzamosan a mártás is elkészíthető:
a zúzott fokhagymát az olajon picit átforgatom, óvatosan, meg ne égjen. Rádobom a másik 2 cukkinit felkarikázva, sózom, borsozom, kevergetem-eközben ereszt némi vizet, ebben párolódik is. A petrezselymet felaprítom, belezuttyantom a félkemény cukkiniszeletek közé, átkeverem. Rögtön ezután hozzáadom a tejszínben elkevert mascarponét némi hőkiegyenlítést alkalmazva, hogy össze ne kapja a mártást a forró zöldséges rész. Pár perc alatt szépen összeállnak az ízek, lehet is tálalni: a forró tésztát összekeverjük a cukkinis-krémes mártással, a tetejére pedig kívánság szerint a tányérokon rápakoljuk a ropogósra sült zöldségkarikákat.

Nálunk szó nélkül, pillanatok alatt elfogyott, ismétlés tervben:)

Nyári kedvenc: meggyes pite

Rég nem jártam a saját blogom közelében sem, de azért az eltelt hetekben sütöttem, főztem, sőt, fényképeztem is néha:)
Rugalmas kis recept következik, mivel bármilyen gyümölccsel működőképes. Számomra kifejezetten nyárra megálmodott, viszonylag könnyű, nem mellesleg gyorsan összerakható sütemény.
A tészta a kedvenc linzerem: klasszikus, abszolút bevált arányokkal - az újdonság a töltelékben leledzik. Féltem tőle, mert teljesen folyékony, de egy életem-egy halálom: nekiugrottam és bejött! Ennek receptje még tavalyról, egy németnyelvű blogról származik, de azóta láttam épp ma éjjel, hogy mások is sütötték, pl. épp Latsia is kissé más arányokkal.

Meggyes pite

A tészta:
-30 dkg liszt
-20 dkg vaj
-10 dkg porcukor
-van.cukor
-citromhéj
-2 tojássárgája
-csipet só

A töltelék:
- annyi gyümölcs, amivel szépen kirakható a piteforma
-2 egész tojás
-1 vaníliás pudingpor
-7,5 cukor
-2 dl tejszín
-1 citrom reszelt héja


A tésztából robotgéppel csupán 1-2 perc alatt kissé morzsás állagú tésztát állítottam össze. ( A titok a jéghideg, nagylyukú reszelőn lereszelt vajban van! ) Mire kivettem, a kezem alatt azonnal gombóc formát öltött, tehát tényleg teljesen felesleges vele sokat dolgozni, csak a vaj olvad meg tőle, attól meg csak egyre rosszabb lesz.
Ezután fél órára hűtőbe tettem.
A meggyet kimagoztam.
A vaníliás pudingport kevés tejszínnel simára kevertem, hozzáadtam a 2 egész tojást, habverővel ezt is összedolgoztam, majd mehet bele a cukor, a citromhéj, végül a többi tejszín.

A tésztát kerekre nyújtottam, majd sodrófával a piteformába helyeztem, belenyomkodtam. Semmi pánik, ha szakad-tökéletesen ki lehet foltozni. Nem nyújtottam túl vékonyra, a széleket még kicsit meg is vastagítottam, hogy a tölteléket tartsa majd. Villával megszurkáltam, 10-12 percet sütöttem 175 fokon, csakis addig, míg nem igazán kezd színesedni. ( Most épp kimaradt a vaksütés, vagyis a súly alatt történő sütés-de nem is vesztette el a tészta a formáját. Óvatosabbak azért tehetnek a nyers tészta tetejére sütőpapírt, erre babot a biztonság kedvéért....)
Ezután sűrűn kiraktam a tésztát meggyel és ráöntöttem a pudingos folyadékot. Azonnal vissza is vele a sütőbe, immár elég légkeverésen a 150 fok is - kb. 30 percen át. Ezalatt a folyékony töltelék tökéletes krémes-pudingos állaggal öleli körül a meggyszemeket.

Picit nem árt hűteni, de langyosan is élvezhető, bár a forró nyári napokon azért hidegen az igazi.

Ajándékot kaptam, vagyis elmaradt adósságom...

Azért adósság, mert már több, mint 2 hete érkezett az ajándékom Latsiától, de azóta gyakorlatilag nem jutottam blogközelbe. Pedig igen hosszú utat tett meg ez a tortaforma....

A történet annyi, hogy Latsia kislánya többek között engem sorsolt ki, amikor Latsia egy ilyen kedves gesztussal köszöntötte sokasodó állandó olvasóit: ajándékokat vásárolt és a szerencsésekhez eljuttatta ezeket a hasznos konyhai kellékeket.
Ezúton is mégegyszer nagyon szépen köszönöm, Latsia: ilyen tortaformám még nem volt, aminek praktikus módon pereme is van, úgyhogy nagy hasznát fogom venni! Hiszen tudod te, nagyon sütisek vagyunk:)))
Hálás köszönet és további sikeres munkát kívánok a blogodhoz, várom a sok finom receptet a jövőben is!!

Mákos-meggyes kevert

Kutyafuttában. Már nem is mentegetőzöm, nagyon kevés időt tudok szentelni a saját blogomnak is, arról meg nem is ejtek szót, hogy mennyire nem vagyok képben, mások konyhájában mi sül-fő mostanság. Ez van pillanatnyilag. Talán lesz másképp is....

Kétféle változatban írom le a sütit.
Az első egy "brutál mákos", kifejezetten megszállott mákrajongóknak, merthogy tömény, elég tömény...Liszt ebben épphogy-csak valami kevéske...
A másik a hagyományosabb, megszokottabb változat-mindkettő finom, mindkettőt sütöttem többször is. Annak ellenére, hogy a különbség mindössze 10 dekányi-a 2 süti határozottan más. Van, akinek az elsőben túl sok a mákból, más épp ezért imádja. Mindenki döntse el maga...

Mákos -meggyes kevert süti 1.

-30 dkg darált mák
-20 dkg cukor
-10 dkg liszt
-20 dkg puha vaj
-4 egész tojás
-4 ek. tejföl
- 3/4 sütőpor
-fél citrom reszelt héja

A tetejére:
-50 dkg magozott meggy

Mákos-meggyes süti 2.

-20 dkg darált mák
-20 dkg cukor
-20 dkg liszt
-20 dkg puha vaj
-4 egész tojás
-4 ek. tejföl
- 3/4 sütőpor
-fél citrom reszelt héja

A tetejére:
-50 dkg magozott meggy

Mindkét esetben először a vajat kevertem habosra a cukorral, hozzáadtam a tojások sárgáját.
A tojásfehérjét kemény habbá vertem, egyenlőre félretettem.
A vajas keverékhez adtam a mákot, a sütőporos lisztet, a tejfölt, a citromhéjat, legvégül pedig a tojáshabot.
A magozott meggyet kevés lisztbe forgattam ( valószínű ez esetben felesleges-cseppet sem akart a sütibe lesüllyedni érthetetlen módon), ráhintettem a tészta tetejére.
Légkeverésen 160 fokon sütöttem 35 percen át, de félidőben letakartam-a meggyszemek kezdtek megégni. Szóval óvatosan....
Kihűtve, kockákra vágva tálaltam.
Lehet porcukrozni persze, nálunk van, aki nem győzi lerázni a sütikről, így kihagytam.