Zöldséges gratinírozott halszeletek

Nagyon jó kis halétel, megpakolva némi zöldségtakaróval.
Egyetlen titka van mindössze, egyetlen hibát lehet vele véteni, mert különben bűn rossz lesz. Már amennyiben mirelit halból készül- nálam ez volt az alapanyag. Kiolvasztás után jól ki kell belőle nyomkodni azt a vizet, amit ugye "hal-árban" kifizettünk, de ez már egy másik történet lenne.... (Ha vizes marad, akkor tálalásnál rémes lesz az eredmény, úszni fog minden.)

Zöldséges gratinírozott halszeletek (4 főre)

-4-6 szelet hal nagyságtól függően
-1 citrom leve
-fűszerek (só, bors, citrombors, kapor, bazsalikom, pici rozmaring)
-kevés olívaolaj

-1kis fej brokkoli
-4 közepes sárgarépa

-2/3 nagy pohár tejföl
-2 tojássárgája
-só, bors

A kiolvasztott halszeletekből óvatosan kinyomkodom a vizet. Papírtörlővel szárazra törölgetem. Citromlével megöntözöm, befűszerezem, állni hagyom fél órát.
Eközben a sárgarépát durvára reszelem, a brokkolit apró rózsákra szedem. Mindkét zöldséget sós vízben roppanósra párolom.
A halszeletek mindkét oldalát rövid idő alatt olajon megpirítom, hogy semmiképp ne legyen főtt hal íze. (Ezen is csúszhat a mutatvány.)
Kiolajozok egy jénait, alulra lerakom a halszeleteket, rá a zöldséget ( ehhez a brokkolit is szinte pépesítem), majd ráöntöm a tojássárgájával elkevert tejfölt.
180 fokon annyi ideig sütöm, míg a tetején az öntet besűrűsödik, megpirul -kb. 20 percig.

Barnarizzsel tálalom.
Tipp: ha ropogósabban szeretjük, akkor a tetejét borítsuk be az utolsó 5 percben zsemlemorzsával, amit olvasztott vajjal előzőleg elmorzsoltunk.

Csokis banánszelet vaníliakrémmel

Ha azt mondom, hogy nem vagyok a topon, akkor cseppet sem túlzok. Fáradt vagyok, ezerfele járnak a gondolataim, bármihez fogok, az nem lesz tökéletes. ( Bár épp a napokban intett valaki arra, hogy erre nem is jó törekedni. Egészségesebb " elég jó"-nak lenni.) De ez így, a szövegkörnyezetből kiragadva félreérthető. Az ennek a lényege, hogy görcsösen nem megy semmi, lazán sokkal eredményesebbek lehetünk Na, jah...Ha az olyan könnyű volna. Megpróbálkozom vele.
Lényeg, hogy mikor szétszórt és fáradt vagyok, akkor jönnek a bakik, sorozatosan.
Ez is egy közülük.
Leszögezem: az ízek, az élvezeti érték, no és főképp a recept az teljesen rendben van. Én szúrtam el a sütemény felszeletelését. Arra pedig, hogy emiatt most újra süssem egy fotó kedvéért, na, azt már nem. Az már tényleg beteges lenne.
Szóval: itt egy kifejezetten nyerő sütemény, amihez hasonlót Ausztriában kóstoltunk, akkor lett a középső lányom kedvence. A recept Andi házi cukijából származik-csak az övé azért sokkal szebb:) Köszönet a receptért! A családom imádta, én is....
Ha újra nekifutok, akkor már elővigyázatosabban bánok a késsel:D

Csokis banánszelet vaníliakrémmel

A piskóta :
-4 tojás
-4 ek. cukor
-4 ek. liszt

Krém:
-1,5 vaníliás pudingpor
-6,5 dl tej
-4-5 ek. cukor
-12,5 dkg mascarpone (maradék a hűtőből a tejszín helyettesítésére)

A tetejére :
-6-7 banán hosszában kettévágva
-1 citrom leve
-20 dkg étcsoki (+pár csepp olaj)
-pici fehércsoki

Azon túl, hogy nem ez a finom banános szelet lesz a szépségdíjas a blogomon, még a tésztánál is hibáztam:(
(Valamiért úgy gondoltam, nekem ehhez vizes piskóta kell. Ezzel nincs is semmi hiba, nálam a következő arányokkal sült:-4 tojás-20 dkg cukor-7 ek víz--18 dkg liszt-1 ek.kakaó-fél sütőpor. Ezzel a vizes piskótával nincs is önmagában baj. Sőt. A gondom ott kezdődött, hogy az általam nagynak gondolt tepsiben túl vastagra felemelkedett, ezáltal nem igazán szépen mutatnak rajt a banánok. Cserébe azonban nagyon puha maradt, szóval akkor süssétek, ha nem fogyna el a piskóta 1-2 napon belül-akkor tuti siker!)
De ebben az esetben készítsétek a hagyományosat, ahogy fent a klasszikus piskóta arányait idéztem. Ide most az lesz a megfelelő....
A tojássárgáját a cukorral habosra kell keverni, mehet bele kanalanként a liszt, majd a kemény habbá vert fehérje. Kb. 10 perc alatt meg is sül a 180 fokon.
A pudingot elkészítettem, volt egy fél doboz elhasználandó mascarponém-főzés után azzal dúsítottam.
A lényeg: a kisült tésztára még melegen rá kell önteni a pudingot, a keresztben elfelezett banánokat citrommal meglocsolni, majd a még meg nem szilárdult pudingra fektetni. Nehogy külön életet kezdjen élni a 2 réteg később:)
Megolvasztott étcsokival bevonjunk és később még egy kevés fehércsokival díszítjük.

A sarkalatos pont ezután következik: a banánok körül körbe kell vágni a sütit. Én ezen buktam el, mert rettentően törött a csokibevonat, a tészta meg túl vastag volt:( Ettől még nagyon finom lett, csak csúnyácska szegény.
Tipp: arra is gondoltam, legközelebb a csokis bevonás előtt vágom ki a szeleteket, ezeket csurgatom le csokival-így sokkal szebb lesz!
Ti hogy oldjátok meg, hogy ne törjön a bevonat?
Jó étvágyat!

Reform mákos muffin

Volt már mákos muffinom itt és itt (látszik, szeretjük a mákot:D ), de ez most abszolút reform.
Úgy is leírom, hogy aki szeretné, az a megszokott módon is megsüthesse. Azt azonban merem állítani, hogy a hagyományos ízlésűek is bátran megkóstolhatják, szerintem semmi olyasmit nem fognak tapasztalni, ami a köztudatban él bennünk a reform sütikről: nem száraz, nem fujtós, sőt!!!!! Nagyon finom! Viszont bűntudat nélkül ehetjük, ami nem mellékes. A narancsvirágvízzel ízesített tejszín pedig abszolút felteszi rá a koronát. De enélkül is teázhatunk, kávézhatunk vele.

Reform mákos muffin

-2 tojás
-7 dkg fruktóz vagy 10 dkg xukor (hagyományosan 10 dkg cukor)
-citrom kivonat
-1 dl tejszín
-10 dkg darált mák
-2 ek. zappehely
-5 dkg grahamliszt (hagyományosan finomliszt)
-1 mk. sütőpor

A tálaláshoz:
-1 dl tejszín kemény habbá verve kevés narancsvirágvízzel, cukor nélkül ( esetleg fruktózzal, ki, ahogy szeretné)
A hozzávalókból a hagyományos módon, nem nagy faksznival tésztát keverünk. Muffinpapírokba töltjük 2/3-ig és előmelegített 175 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütjük.

Én cukrozatlan, narancsvirágvízzel ízesített tejszínnel tálaltam.
A fenti mennyiség elég kicsi, 8 muffin lett belőle.
Hasonló recept itt, Szemiramisz blogján is található.
Jó étvágyat!

Székelykáposzta

Engem (is) elért az évvégi hajrá, sajnos, még nem a konyhában. Úgyhogy mostantól a gyorsan elkészíthető ételek, valamint a talonban lévő fotók, receptek ideje következik. Amúgy szűkszavúan.
Most néztem, sosem volt a blogon még káposzta. Ennek egyszerű az oka: csak a férjemmel ketten esszük meg, így ritkán főzök, pedig nagyon szeretjük. Ez most egy light verzió, akár elő lehet készülni vele az ünnepi nagyobb evésekre is kalóriákat tekintve:))

Székelykáposzta

-50 dkg sertés apróhús ( de lehet szárnyas is, ha valaki azt szereti )
-1 közepes vöröshagyma felaprítva
-3 ek. olaj
-fél tv paprika
-1 közepes paradicsom
-2 gerezd fokhagyma
-kb. 70 dkg savanyú káposzta
-víz
-1 púpozott tk.pirospaprika
-só, bors, biovegeta, őrölt köménymag, 1 babérlevél

A habaráshoz:
-2 dl tejföl
-1 púpozott ek. liszt (el is hagyható)

A húst nagyjából centis kockákra vágtam. A felaprított vöröshagymát olajon megdinszteltem, hozzáadtam a húst és fehéredésig sütöttem. Pirospaprikával meghintettem és kevés vízzel felöntöttem. Sóztam, fűszereztem, a zúzott fokhagymával ízesítettem, valamint én mindig teszek bele évszaktól függetlenül paradicsomot és paprikát is. (Fagyasztott is jó.) Szerintem nagyon jót tesz az ízének:) Ha van otthon eltett lecsó, akkor ehelyett abból mehet bele 1-2 kanállal.
Kis lángon, fedő alatt félpuhára pároltam, de közben szükség szerint pótoltam a vizet, nehogy leégjen.
Eközben a káposztát megkóstoltam, ha nagyon savanyút kapok, akkor azt picit kiáztatom, mert utólag nehéz helyrehozni. Miután kinyomkodtam belőle a felesleges vizet kicsit aprítok rajt, általában túl hosszú szálú.
A félig kész húshoz adtam, összekevertem és még annyi vizet öntöttem hozzá, hogy ellepje. A hús teljes puhulásáig tovább pároltam, az idő itt a hús milyenségétől is függ, figyelni kell. Ha nagyon besűrűsödik, akkor a vizet szintén utána kell még önteni.
Mikor minden megpuhult, jöhet a habarás. A lisztet a tejföllel simára keverjük és hőkiegyenlítéssel a káposztához adjuk. Még egyet forralunk rajt, hogy a liszt nyers ízét elvegyük.
Én most nem tettem hozzá egyáltalán lisztet, kóstoltam már így többször, mi ilyen hígan is szeretjük.
Forrón, friss kenyérrel tálaltam.
Jó étvágyat!

Illatos rizs koktélrákkal, grapefruitba töltve

Vasárnap advent, számomra innentől kezdve felgyorsul az idő....Nincs mese, közeledik a karácsony, a szilveszter. Szerintem nem vagyok egyedül vele, hogy már üres perceimben elgondolkodom azon, mi is kerüljön az asztalra.
Ez egy roppant egyszerű, ám mégis látványos előétele lehet a közelgő ünnepeknek. Az elkészítése pedig még kezdő háziasszonyoknak sem okozhat gondot....

Illatos rizs koktélrákkal, grapefruitba töltve

-15 dkg thai rizs
-só, víz
-2 nagy grapefruit
-2 közepes paradicsom
-petrezselyemzöld
-225 g mirelit koktélrák

-1-2 ek. olívaolaj,
-1 citrom leve, bors, só
-kakukkfű
-2 gerezd fokhagyma

-1 dl majonéz
-1-2 ek. ketchup
-2 ek. whisky vagy konyak


Először a mártás készítettem el: a majonézt összekevertem a ketchup-pel, a whisky-vel.( Konyakkal is helyettesíthető.) Pici só nem árt bele....
A thai rizst 5-szörös mennyiségű sós vízben puhára főztem. Kihűtöttem.
A mirelit koktélrákot kiolvasztottam, majd rácsavartam egy fél citrom levét, sóztam, borsoztam és fél órán át ebben állni hagytam.
Közben a megmosott grapefruitot félbevágtam, húsát kiügyeskedtem. A vastag hártyákat eltávolítva kisebb darabokra vágtam. A paradicsomot is felkockáztam, a magokat szintén kiszedtem belőle.
A rákocskákról a levet leöntöttem és kevés olívaolajon először a zúzott fokhagymát futtattam meg, majd mielőtt megégett volna, hozzáadtam a koktélrákot is-együtt kevertem rajt párat, majd még egy kevés citromlevet adtam hozzá - addigra levet is eresztett, ami épp elég ahhoz, hogy ebben megfőjön. Nagyon gyorsan kész van, nem kell több, mint kb. 4 perc. Ezalatt még fűszereztem kakukkfűvel és petrezselyemzölddel.

Ezután már nincs más hátra, mint a gyümölcsökbe betölteni a rizst, a gyümölcs és paradicsomkockákat, a rákot. Petrezselyemmel díszítettem, a mártással tálaltam.
Az evés megkönnyítése végett lehet a grapefruit megtöltésénél az egyes rétegek közé is némi mártást kanalazni, jobban összeérnek az ízek.
A fenti mennyiség 4 előételnek felel meg.
Jó étvágyat!

Pöttyös Túró Guru pohárban

Ha ettetek már ütőset...Szigorúan kanalazgatva:))
Hát, ennek is csak eljött az ideje. Ez is a szokásos történet, ami azokkal esik meg, akik megszállottan olvassák a gasztroblogokat: meglátni, megszeretni, sürgősen az elkészítendő listára felvenni.
Flatcat volt ennek az "úttörője"(millió köszönet az élményért, így utólag! ), aztán Mamihami is elkészítette... Majd ha kipróbáltátok, megértitek, miért is a millió köszönet:)))
Ugyanis ez túlzások nélkül egy brutál finom édesség. Annyira eteti magát, hogy komoly veszélyességi fokozatot képvisel. Utólag bevallhatom, hogy a középső csemetémmel konkrétan a hasfájásig ettük magunkat. Pedig igazából mértékletes vagyok, a saját készítésű ételeimet nem is annyira kívánom már, mint amit más tesz elém-de ez, ez most egyszerűen ellenállhatatlanul finom volt és bűnbe vitt az első kanál után. Szóval csak óvatosan, mértékkel:) Úgy nem lesz semmi baj, csak a színtiszta gyönyör:)
A két előttem álló példa volt a kiindulási alap, de azért csak csavartam rajta egy picikét, ne legyen már ugyanolyan mégse. Hisz a változatosság gyönyörködtet:))

Pöttyös Túró Guru pohárban, kehelyben (7-8 kis adag)

1. réteg:
-50 dkg túró
-25 dkg mascarpone vagy tejszín
-6 ek. porcukor
-citromkivonat

2. réteg:
-10 dkg étcsoki
-2 kis marok mogyoró
-fél dl tejszín

3.réteg
-15 dkg cukor
-2 dl tejszín

A kiindulás természetesen nálam is a 3 réteg, ami a bolti változatban is adott: túrókrém-karamell és mogyorós csoki.
Az elején hívom fel a figyelmet, hogy a fotózott poharak nem mérvadóak, mármint méretileg:)) Ez a pohárnyi mennyiség, ez akkora, ami 2 embernek is bőven elég. Szerintem az ideális méret ebből kb. olyan kis szuflé-formába töltött adag, azt még büntetlenül, simán meg lehet enni-ezért írtam a 7-8 kis adagot.
A 3 réteg arányai is változtathatóak, ha valaki több csokit, vagy több karamellt szeretne a pohárkában látni, úgy növelje annak arányát. Bár szerintem, így épp jó volt...

Először a túrókrémet kevertem össze, nincs mit magyarázni ezen, esetleg annyit, hogy én nem tettem bele tejszínt, viszont mascarponét azt igen.
Utána óvatosan megolvasztottam a cukrot állandó keverés közepette, hogy halvány karamellszínt kapjon. Ezzel nagyon csínyján kell bánni, rettentő forró! Mikor folyékony és szép halványbarna, akkor kell beleönteni a tejszínt. (Ekkor nem árt különösen vigyázni, mert óhatatlanul fel fog csapni a gőz!) Sok türelemmel, lassú tűzön el fog benne olvadni az elsőre visszakeményedő cukor. Mikor már sima, lehúzzuk a tűzről és minimum kézmelegre hűtjük.
A mogyorót durvára, darabosra daráljuk.
Megolvasztjuk vízgőzön vagy mikróban a csokit és elegyítjük a tejszínnel, a mogyoróval.
Ezzel kész is a 3 rétegünk.
Nincs más hátra, mint egymásra kanalazni őket.
Én nem ismételtem a 3 különböző krémet duplán-de természetesen lehet, sőt, nagyon látványos lesz a végeredmény. Ráadásul nálam praktikus okból a csokis rész került középre-ugyanis a karamell volt az, ami nagyon szépen terült és kitöltötte a teret, a csoki tömörebb állagú, nehezebb volt elkenni.

Érdemes minimum 2-3 órára betenni a hűtőbe, akkor éri el a karamell és a csoki a legkellemesebb állagot.
Jó étvágyat, kellemes Guruzást mindenkinek:D

Zöldségleves tormára hangolva

Könyörgöm, senki ne kapjon a fejéhez....Nem, nem őrültem meg. A naptárat sem néztem el. Tudom, ez a leves novemberben nem mondható éppenséggel időszerűnek. ( Bár melengető:D)
De nagy úr az ember gyermeke és az ő kívánsága:D
Az úgy történt, hogy a kisfiam belebotlott valahogy egy húsvéti NLK-ba. ( Hmmm.......talán nem állnak glédában a gasztro újságok a jelek szerint????)
Lényeg, a lényeg, hogy rábökött erre a levesre, hogy ő bizony ilyet szeretne enni. S mivel a kívánságlistáján pasta-k és húsok szoktak inkább szerepelni, egy lelkiismeretes anya mit is tehetne-főleg, hogy ez a leves nagyjából 10-15 percnyi munkával jár? Hát megfőzi azon nyomban.....

Tormás zöldségleves (4 személyre)

-10-15 dkg sonka ( ki milyet szeret)
-5 dkg friss vagy 3 tk. ecetes torma
-2 dl tejszín
-1 ek. vaj
-1 nagyobb sárga és 1 fehérrépa felkarikázva
-1/4 cikk biocitrom sárga héja
-1 babérlevél
-1 gerezd zúzott fokhagyma
-só, bors
-kb. 5 dl víz vagy húslé

A galuskához:
-1 tojás
-1 mk.só
-petrezselyem felaprítva
-liszt, amennyit felvesz

Nos, ennek a leírása megint csak nagyobb munka nekem, mint a megfőzése: a tormát vajon megfuttattam és hozzáadtam a karikára vágott zöldségeket, a fokhagymát, babérlevelet, sót, borsot, citromot, majd felöntöttem húslével.
A sonkát kisebb darabkákra vágtam és pici olajon megpirítottam.
Míg főtt a leves, a tojást elkevertem sóval, petrezselyemmel és annyi lisztet adtam hozzá, hogy ne legyen túl folyós, de kemény sem. ( legközelebb mérem, ígérem! ) Olyannak kell lenni, hogy deszkáról mokkáskanállal majd a levesbe lehessen szaggatni. Mikor a zöldségek már majdnem teljesen megpuhultak, mehet is bele a galuska. Ez kb. 3-4 perc alatt meg is fő, nincs más hátra, mint hozzáadni a sonkát, valamint óvatosan ( hőkiegyenlítéssel) tejszínnel dúsítani a levest.

Nagyon pikáns, nem túl erős, kellemes leveske lett belőle. Nálam most ecetes torma játszott, de belegondoltam, mennyi tejszínes/tejfölös levest savanyítunk egy pici ecettel..Szóval semmi bizarr jellegtől nem kell tartani: finom volt! Persze húsvétkor legyen a torma majd frissen reszelt, a sonka pedig csakis főtt tarja/húsvéti sonka.
Jó étvágyat!

Aszalt barackos, zabpelyhes keksz

Volt már zabkeksz, itt, de ez most nekem még jobban ízlett. (Vagy rég sütöttem? :D)
Valahogy jobbak lettek ezzel az összetétellel az arányok, a sütési időt is sikerült eltalálni, a kekszek vastagsága is optimális-vagyis nem száradtak ki egyáltalán-, a barack pedig az előzetes beáztatásnak köszönhetően kellemesen szaftos.
Szóval nem ragozom tovább: finom!

Aszalt barackos, zabpelyhes keksz

-13 dkg zabpehely
-12 dkg liszt (lehet tk. is, nálam most finomliszt)
-1 teáskanál sütőpor
-1 egész tojás
-1 kk. fahéj
-15 dkg hideg vaj kockákra vágva
-12 dkg barnacukor
-1 csipet só
-10 dkg aszaltbarack apróra vágva, teában megáztatva

A zabpelyhet előre megpirítottam teflon serpenyőben, csak úgy, szárazon. Kihűtöttem.
Lehet kézzel is gyurmicolni, de a robotgéppel 1 perc alatt egynemű masszát kapunk, szóval úgy gyorsabb. Én most a gépet használtam-mindent belepakoltam, a vajat kis darabokra vágva. Az aszalt barack kimaradt, az közben egy fél pohár gyümölcsteában ázott apró darabokra vágva.
Mikor morzsás, de viszonylag homogén lett a massza, akkor kézzel dolgoztam tovább - belegyúrtam az alaposan lecsepegtetett barackot is. A tésztagombócot kb. 20-22 részre osztottam.
A sütőlemezre sütőpapírt tettem, a kis gombócokat egymástól távol helyeztem el.
(2 tepsi kell mindenképpen, 1-re ha jól emlékszem nem fért több, mint 3x4 darab keksz.)
A gombócokat vízbe mártott kanállal lapítottam kör alakúra, mégpedig nem túl vékonyra, kb. 7-8 mm vastag lehetett.
Én légkeverésen sütöttem 150 fokon, aki nem ezzel süt, az számoljon 175 fokot. Így kb. 11-13 perc alatt sül szép aranyszínűre, nem kell, hogy megbarnuljon, az sem baj, ha nem kemény, mikor kivesszük a sütőből.

Emlékezetem szerint tehát nagyjából 20-22 db kis tenyérnyi cookie lett ebből a mennyiségből.
Dobozban napokig is eláll, ma épp 4 napos volt az utolsóként elmentett darab: puha, a baracktól még mindig picit szaftos maradt. Mondjuk ez nem akkora menyiség, ami ránk száradna, szerintem ettől nem kell félni.
Jó étvágyat!

Miért ne használjuk a citrusok héját?

Karácsony előtt ez egy roppant aktuális, ugyanakkor népszerűtlen téma lesz, ami régóta komoly vesszőparipám.

Egy kiváló összefoglalót találtam a témáról itt, Selectfood blogján, aki remélhetőleg nem haragszik meg érte, hogy belinkelem, mert nagyon jó figyelemfelkeltőt írt a ránk leselkedő nem elhanyagolható veszélyekről.
Azt tapasztalom ugyanis, hogy még a gyakran főző-sütő háziasszonyok is félvállról veszik ezt a problémát. Más esetben elintézik annyival, hogy" úgyis annyi mérgező dolog van a környezetünkben, amiről nem is tudunk"......És használják-figyelembe nem véve a hosszú távon jelentkező hatásokat. Reszelik édességekbe, italokba, nagyvonalúan elfeledve azt, hogy a forró vízes-mosogatószeres sikálás ezeknek a vegyszereknek kb. annyi, mint halottnak a csók. Sajnos. Ez a szomorú igazság.
Az sem véletlen, hogy egyre gyakrabban találkozom azzal, amivel pár éve még sosem, hogy felirattal látják el ezeket a déligyümölcsöket, miszerint A HÉJUK MOSÁS UTÁN IS EMBERI FOGYASZTÁSRA ALKALMATLAN! Komolyan kellene venni..... Hiszen akik forgalmazzák, azok pontosan tudják, hogy milyen vegyszerekkel kezelik ezeknek a gyümölcsöknek a felületét. Csak azok nincsenek, vagy nem akarnak vele tisztában lenni, akik felhasználják.
(Még akkor is érvényes ez a mondat, ha az adott citromon, narancson, lime-on épp nincs rajt nagy betűkkel. Kivétel persze, ha bio-mert ilyet is lehet már kapni nagyobb szupermarketekben.)
Aki teheti, az kizárólag bio narancsot, citromot, lime-ot használjon ilyen célra-ha ez nem lehetséges, inkább kerüljük el az ezekkel készülő ételeket, italokat.
Hiszen első az egészség! Ez azt hiszem, vitathatatlan.....
Innentől fogva pedig mindenkinek saját szíve-joga, hogy mit tesz családja egészségéért. Vitát kavarni nem szándékom, a célom csupán a figyelemfelketés arra, hogy ez is egy olyan mérgező anyag, amit nem kell feltétlenül megennünk. Én nem teszem.
A fotó innen származik.

Túrósmarni

A klasszikus császármorzsa kistesója....vagy valami olyasmi. Az biztos, hogy szoros a rokoni kapocs. Picit gyorsabb elkészíteni, bár az előbbi sem egy komplikált konyhai akció, de itt a várakozási időtől is eltekinthetünk. Mellette még szerintem jópár kalóriától is, bár számításokat nem végeztem erre vonatkozóan, de ránézésre látszik, hogy jóval kevesebb a búzadara, ergo biztos könnyedebb ez az édesség. De állítom, nem kevésbé finom!
Túrósmarni ügyben is találhatóak netszerte lisztes megoldások-de mint a császármorzsában ( amit szintén inkább a daramorzsa név illet a liszt híján), én ebben is a búzadarát preferálom.
Hmmm....azon meg el lehetne hosszasan vitatkozni, hogy most akkor smarni vagy morzsa-de inkább hagyjuk. Felénk a smarni elnevezés járja, annak ellenére, hogy ez az osztrák, liszttel készült változatot illeti .... Kinek morzsa, kinek smarni-rátok bízom.

Túrósmarni

- 6 tojás
- 5 evőkanál kristálycukor
- 1 citrom héja
- csipet só
- 5 evőkanál búzadara
- 1 nagy doboz tejföl 3/4-e
- 50 dkg tehéntúró
- 5 dkg vaj

Egy jénait ( kb.25x35 cm) vastagon kivajaztam.
A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét kemény habbá vertem. A sárgáját kikevertem a cukorral, a citrom héjával, hozzákevertem az áttört túrót, a búzadarát, a tejfölt-végül a tojások kemény habját is beleforgattam.
A jénaiba öntöttem és 175 fokon kb. 40 percig sütöttem.

Vigyázni kell, több okból is. Egyrészt: tudtam, könnyen beleég-így tényleg nagyon kivajaztam a jénait.( Nem is égett bele. Bele tényleg nem:))) )
Így következett be azonban az a nem elhanyagolható és felettébb kellemetlen malőr, miszerint a forró vaj a fizikai törvényeknek fittyet hányva felfelé távozott a jénaiból-rendkívüli hatékonysággal beterítve a sütőm alját és oldalát is. Hurrá. ( Megoldottam némi törlőpapírral és a jénai alá tett tepsivel, de nektek megspórolnám a kereszthuzatot, sütőtakarítást, ami a szédületes égett szaggal járt.)
Szóval ezért, olyan tepsit javasolnék, aminek elég magas az oldala és nem kell a teljes magasságban kivajazni, vagyis előreláthatóan nem emelkedik fel benne a tészta teljes méretet kitöltve.

Másrészt arra érdemes még figyelni, hogy sokkal gyorsabban sül, mint a császármorzsa-20 perc után le kellett takarnom, illetve ekkor már olyan volt az állaga, hogy fakanállal kisebb darabokra tudtam szaggatni, így sütöttem tovább. Elméletileg erre a műveletre várhattam volna a sütés végéig, de nem volt rá szükség.
Savanykás erdei gyümölcs lekvárral tálaltam. Lehet porcukrozni is, aki édesebben szereti.
Ha leves után esszük, úgy 4 nagy adaggal számolhatunk. Desszertnek több is kijön belőle.
Jó étvágyat!

Zöldborsós tészta

Gyorsan egy rapid ebéd rohanós napokra.
Tészta és borsó párosa önmagában eddig valahogy elkerült, egyszerűen nem állt össze fejben nálam ez a kettős. Aztán néhányan megfőzték, így, vagy úgy...és kipróbáltam. Tettem hozzá egy kis sonkát: jelentem valóban 10 perces étel és egyszerűsége mellett roppant finom. Nem is vesztegetek több szót, mert ennyi idő alatt meg is lehet főzni:))

Zöldborsós-sonkás tészta

-1-2 ek. olívaolaj
-1 csokor újhagyma
-10 dkg proscutto crudo vagy más sonka
-30 dkg zsenge zöldborsó (most mirelit)
-só, bors, biovegeta
-petrezselyem
-35 dkg tészta

A tésztát sós vízben kifőztem.
Ezalatt az olajon megdinszteltem a karikára vágott újhagymát, azon megsütöttem a csíkokra vágott sonkát. Rádobtam a mirelit zöldborsót, sóztam, borsoztam, ment ré egy kanálka bio vegeta. Kevés vízzel puhára pároltam. Nagyjából épp a tészta leszűrésére el is készült, nincs más hátra, mint összeforgatni a két lábos tartalmát. A végén megszórhatjuk frissen vágott petrezselyemzölddel. Egyszerű és nagyszerű.


Ja, és legújabb "szerelmem"-mel, a trikolor orecchiette-vel készítve még gyönyörűséges is. Igen, ez van....Esztétikai élményemet lelem egy tésztában:))) Sosem hittem volna, de valóban oda vagyok érte:D Valójában fülecskét jelent, de nem olyanok, mint a kelkáposzta levelei?

Hmmm...én azt látom benne:D
Jó étvágyat!

Citromos legyezőkalács

Van egy érzésem, hogy ez a legyező nemsokára végig fog söpörni a blogokon...( Ha eddig nem történt volna meg, de nekem eddig nem tűnt fel, csak Katánál láttam, ma....)
Na, nem azért gondolom, mert olyan szenzációs fotókat csináltam róla, korántsem. Sőt. Kifejezetten bénán állt a kezemben pénteken a gép, beesteledett, mire kisült és hasonló bonyodalmak. Ráadásul nem is az én receptem, így aztán bátran harangozom be, hogy ennek bizony nagy karriert jósolok.
Jade receptje, itt találjátok az eredetit tökéletes fázisfotókkal.
Köszi, Judith, hogy megtaláltad és megmutattad!!! Mert szenzációs. Komolyan mondom, nem tudom eldönteni, de szerintem lesöpörte az almás táskát, ami jó ideig aranyérmes volt a kelttésztáknál a konyhámban. Hát, most átvette a helyét ez a citromos. Nagyon citromos......

Jut eszembe!
Duende!! Ugye, akad otthon pár darab citrom??? Remélem, mert akkor most Te következel, mint citromrajongó:)))

Citromos legyezőkalács

A tésztához:
-1,5 dl tej
-6 dkg vaj
-2 tojás
-1/4 teáskanál só
-1,5 teáskanál vaníliakivonat
-50 dkg liszt (eredetileg 40 dkg, de nekem kellett még hozzá a finomlisztből)
-5 dkg cukor
-1 zacskó( 7 gramm) porélesztő

A citromkrémhez:
-12 dkg cukor
-3 nagy vagy 5 kisebb citrom héja
-10 dkg vaj

A mázhoz:
-12,5 dkg mascarpone (vagy más sótlan krémsajt)
-6 dkg porcukor
-bő 2 ek. citromlé
-1 ek. tej

Szinte teljesen ugyanaz minden, mint az eredeti, de nekem talán a nagyobb tojás vagy a másféle liszt miatt meg kellett emelnem a 40 dkg liszt mennyiségét, lehetett így kb. 50 dkg. Lényeg, hogy kellemesen ruganyos tésztát kapjunk. Ez már a dagasztás első fázisánál látszik. Természetesen géppel is készíthető, ki hogy szereti.
Nálam jó 1 órát kelt a tészta, mielőtt lisztezett deszkán átgyúrtam, kinyújtottam 35x45 cm-esre.
Még a kelesztés közben lereszeltem a citromokat ( jó sok héj kell, attól lesz ilyen istenien citromos), összekevertem a lágy vajjal és a cukorral.

A máz szintén előre kikeverhető: adta magát a fél doboznyi mascarpone, ehhez kicsit több cukrot tettem, és tej helyett több citromlevet, hogy még intenzívebb legyen.

Részletesebb fázisfotók itt!

A kinyújtott tésztára kentem a citromkrémet.
A tészta-téglalapot középen kettévágtam, majd a 2 csíkot megint megfeleztem. 2-2 csíkot egymásra helyeztem, mindegyiket 5 részre vágtam. Így 10 darab dupla tészta-négyzetet kaptam. ( Nagyjából négyzet, de kisebb eltolódás nem számít, még kelni fog.) Ezután szögletes püspökkenyérformába sütőpapírt tettem, a formát megdöntöttem és így sorban beleraktam a tésztadarabokat. Nem töltötte ki teljesen, de ahogy kicsit megrázogattam mindkét irányban, nagyjából elrendeződött. A következő fél órában, megfelelően meleg helyen pedig olyan szépen belenőtt a formába, mintha abba "szabtam" volna bele. (Jó, itt-ott jobbra meg balra dől, de nem számít:D )
Előmelegített sütőben 180 fokon 30-35 perc alatt pirosra sült. Még 10 percet kell hagynunk a formában, ezután lehet kivenni ( de jó is ilyenkor a sütőpapír:D ), majd még melegen elkenegettem a tetején, a szétnyíló legyezőkön a mázat.

Ezután pedig a szemeinkkel bűvöljük, mert valóban langyosan a legfinomabb! Forrón azért még ne kóstolgassuk, de ha kicsit türelemmel vagyunk, máris lehet tépdesni a szeleteket. Csak úgy, kézzel... Praktikus, még kés sem kell hozzá:))

Jó étvágyat!

Chilis bab - a nem teljesen autentikus chili con carne

Egyik kedvenc egytálételünk, ami egyszerűsége mellett nagyon finom is, munka nem sok van vele. Valójában pikk-pakk össze lehet rakni, néha egy kis keverést és odafigyelést igényel, de valójában párhuzamosan mást is lehet mellette csinálni. Legyen az házi munka, vagy akár egy kis pihenés.
Írtam, nem teljesen autentikus, ahogy utánanéztem abba kellene még sör is, kaliforniai paprika, s a fűszerekkel együtt bizony még pár kocka jó minőségű étcsokinak is ott van a helye. Ráadásul friss paradicsommal az igazi. Ezek nálam kimaradtak, de ez senkit ne tartson vissza. Így is finom volt.

Chilis bab -chili con carne

-1 vöröshagyma
-pár ek. olaj
-fél kg darált marhahús
-2 gerezd fokhagyma
-babérlevél
-só, cayenbors, chilipaprika, római kömény, oregano
-1 doboz paradicsomlé, fél liter
-1 konzerv (vörös)bab
-1 konzerv kukorica

Az olajon megpároltam egy fej aprított vöröshagymát, ezen fehéredésig pirítottam a húst kevergetve. Beletettem a kipréselt fokhagymát, a fűszereket és felöntöttem a sűrű paradicsomlével. (A fűszerek mennyiségét attól függően állítsuk be, hogy mennyire bírjuk a csípőset-hiszen ez eredendően "vadulós" étel, de ha gyerekeknek készítjük, akkor csínján a csípős paprikával és a borssal.)
Ezzel együtt főztem majdnem puhára. Amennyiben kevés lenne rajt a lé, mehet bele 1-2 dl húslé-vagy akár az említett sör is. Néha keverjünk az ételen egyet-egyet, nehogy odaégjen.
Mikor majdnem kész, belekerülhet a konzerv bab és a kukorica. Ezekkel már csak épp összeforraltam.

Friss, ropogós héjú fehér kenyérrel, forrón tálaltam. Amolyan tunkolós étel, de ettől szerintem még finomabb:))
Jó étvágyat!

Keltpalacsinta projekt 2.: a mákos.....

Hajszálhíján ugyanúgy készült mint korábban itt, a kókuszos keltpalacsinta.
Be kell vallanom, ez az én személyes kedvencem! Nem túl édes- de persze ezen aki akar, változtathat-, ellenben erőteljesen mákos. Nem igényel semmi különleges kiegészítést, bár el lehet mozdulni rafináltabb irányba is....De jelen esetben a jófajta szilvalekvár nagyszerűen passzolt mellé.


Mákos keltpalacsinta

-20 dkg finomliszt
-6 dkg zabpehelyliszt (vagy más, teljeskiőrlésű is lehet)
-8 dkg mák (fele darált, fele darálatlan)
-4 egész tojás
-3 dl tej+ 1 dl sűritett tej, zsíros (vagy tejszín)
-5 dkg vaj
-4 ek. barnacukor
-2 dkg élesztő

Mellé: házi szilvalekvár

Csak a hozzávalókat írtam le, hogy miként készült, az itt olvasható.
Azt azért megismétlem, hogy mindenképp lassú tűzön való sütést igényel, különben kívül megég, belül nyers marad!

Ebből a mennyiségből kb. 18-20 darab tenyérnyi, duci, amerikai jellegű palacsinta lesz.
Jó étvágyat!

Segíts,mert adni jó!

Itt a lehetőség, hogy mindenki lehetőségeihez mérten hozzájáruljon ahhoz, hogy kevesebb legyen az éhes család Magyarországon!
Az akciót sajnos az idei év szomorú eseményei rendkívül aktuálissá tették, melyeknek következtében sok-sok család létbiztonsága, legalapvetőbb szükségletei kerültek veszélybe.
115 gasztroblogger példaértékű összefogással, sok munkával létrehozta a KIFŐZTÜK karácsonyi különszámát, amelyben nagyszerű karácsonyi ételeket, italokat, ötleteket gyűjtöttek csokorba.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület felkarolta a nemes kezdeményezést és biztosítja, hogy a rászorulók asztalára az íly módon befolyt összegből étel kerüljön.
A színvonalas kiadvány ITT TEKINTHETŐ MEG. Bátran lapozz bele, nézz körül!

Amennyiben elnyeri tetszésedet, EZEN AZ OLDALON részletesen olvashatsz az akcióról s egyben felajánlhatod azt az összeget, amivel hozzájárulsz, hogy ezek az emberek ne maradjanak éhesek. Ezután pdf-formátumban lehetővé válik számodra a kiadvány teljes letöltése.

Segíts és ezzel könnyek helyett varázsolj mosolyt minél több arcra!