2012. január 13., péntek

Zserbó

Kicsit vicces, hogy január közepén hozom a karácsonyi sütiket. Van még pár, egyszerűen úgy alakult, hogy sem az ünnep előtt, sem utána nem sikerült posztolnom. De a következő karácsonyt mégsem várnám meg......Így jöjjön az elmaradhatatlan, a cseppet sem kalóriaszegény, a jó gazdagon töltött, a klasszikus zserbó.


Zserbó

A tésztához:
-50 dkg liszt
-25 dkg szobahőmérsékletű vaj
-1 tojássárgája
-10 dkg porcukor
-1 vaníliás cukor
-10 dkg tejföl
-csipet só
-4,5 g porélesztő vagy 1,5 dkg friss élesztő

A töltelékhez:
-35-40 dkg darált dió (már 25-tel is neki lehet ugrani, de így gazdagabb)
-17-20 dkg cukor (ízlés szerint)
-1 marék mazsola( elhagyható)
-1 nagy üveg (kb. 7 dl) baracklekvár

A csokibevonathoz:
-15 dkg étcsoki
-5 dkg vaj


A tészta hozzávalóit géppel gyúrtam össze. Mivel én porélesztőt használtam, azt egyszerűen a liszthez kevertem. (Ha hagyományos élesztő van otthon, azt célszerű elmorzsolni a liszttel.) Könnyen formázható, rugalmas lett a tésztagombócom. Ha túl kemény lenne, pár kanál tejjel lazítható, de nem kell bele feltétlenül.
Mivel a töltelék nem volt még kész, így a hűtőbe került, de akár azonnal is fel lehet használni. ( Nálam 1 éjszakát ott töltött, féltem is, hogy nem fog az élesztő működni, de semmi problémát nem okozott.)

Elkészítettem a tölteléket.
Most úgy írom, ahogy én készítettem, de ez egy felesleges túlbonyolítás volt, utólag kiderült. A diót elkevertem a cukorral és leforráztam, mintha bejgli töltelék készülne. Na, most itt jegyzem meg, hogy anyukám szerint ennek nincs értelme:(( Igaz, hogy nagyon finom így a töltelék, azonban a lekváron elkenni a krémes diót...hmmmm.......ezt nem könnyű kivitelezni, de a szükség nagy úr, ekkor már muszáj volt:) )

Szóval: ha nem akartok 1 órát tölteni a kenegetéssel, akkor egyszerűen maradjon a töltelék mindenféle cirkusz nélkül a cukros dió.

Sütőpapírral kibéleltem a tepsit. (Az enyém 30x22 cm volt.)
A tésztát szobahőmérsékletűre engedtem fel a nyújtás előtt, majd 4 részre osztottam. ( Ha valakinek az szimpatikus, lehet 3 lapból is sütni.)
Mindegyiket sorban kinyújtottam a tepsim méretére.
A sodrófára feltekerve a tepsibe helyeztem az első lapot, erre kerül a lekvár harmada, majd erre a diós töltelék harmada. Ismét egy tésztalap, lekvár, dió....Így egészen a 4. lapig, amivel lefedtem a sütit. Ezt az utolsót villával jól megszurkáltam, majd 180 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt készre sütöttem.


Kihűtöttem, majd elkészítettem a csokibevonatot: 15 dkg étcsokit gőz felett felolvasztottam, majd elkevertem benne 5 dkg vajat. Ezzel vontam be a zserbót és hűvös helyen hagytam megszilárdulni.
Szeletelni csak akkor érdemes, ha a bevonat már teljesen kész.
Jó étvágyat!

4 megjegyzés:

Petra írta...

Nagy kedvencem.
Kedves Triny!Ajánlom figyelmedbe a következő pályázatot, a fotóid gyönyörűek, jó eséllyel nevezhetnél.
http://www.reformkorikonyha.blogspot.com/2012/01/te-hogyan-latod-hungarikumokat-palyazat.html

hankka írta...

Nagyon szép lett, jól is esne most egy-két szeletke! :)

trinity írta...

Petra,
nagyon aranyos vagy, de tisztán látom a fotóim hiányosságait. Sosem tanultam ezt, abszolút kezdő vagyok benne.(Még így, 3 év után is. Nincs időm behatóan foglalkozni vele:(( )
Néha 1-1 jobban sikerül, de a többségen sok kifogásolni valót találok én is, a profik meg még inkább. Ettől függetlenül nagyon jólesik, hogy te így látod, köszönöm szépen!

trinity írta...

Hankka,
köszi szépen!